2019. 05. 09. - 11:00
A bölcsességfog és káros hatásai
Mit kell tudni a gyakran problémát okozó bölcsességfogról? Ha gond van vele, miért alakult ki egyáltalán és milyen káros hatásai lehetnek?
A bölcsességfog körüli gyakori problémák miatt jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: vajon miért alakult ki, ha az esetek jó részében meg kell szabadulni tőle?
Nos, a bölcsességfog harmadik őrlőfognak számít. E két fog a felső és alsó állkapcsok hátsó részén található meg - ezek az utolsó fogak a szájüregben.
Általában 17 és 25 éves kor között törnek ki, de előfordulhat, hogy valakinél csak 40-es vagy 50-es éveiben jelentkeznek. Ez az oka egyébként annak, hogy a bölcsességfog ezt a nevet kapta – hiszen ez „a bölcsesség kora”.
Sok embernél nem jön elő a bölcsességfog - ha csak részben, abból viszont gond lehet
Bölcsességfogak az idők során
E fogak kialakulásának természetesen van magyarázata. A primitív emberek több rostos és durva ételt fogyasztottak, s a bölcsességfog is szerepet kapott abban, hogy ezeket a finomítatlan, vegetáriánus és csak durván főtt élelmiszereket megehessék.
Csakhogy idővel az étrend megváltozott: a mai ember sokkal lágyabb ételeket fogyaszt, azaz a bölcsességfog szerepe is visszaszorult.
Ennek köszönhetően egyre kevésbé tör elő az ínyből a harmadik őrlőfog, s manapság gyakori, hogy nem bújik ki a helyéről. A részlegesen előjött vagy beékelődött bölcsességfog azonban komoly gondot okozhat – ráadásul fertőzés forrása is lehet, mely érinti a körülötte levő struktúrákat vagy a szomszédos fogakat.
Milyen lehetséges káros hatásai vannak?
Ha a bölcsességfog nem tör ki a helyéről, annak a legfőbb oka a helyhiány a szájüregben, a rajtuk átnyúló vastag csont, de az is lehetséges, hogy meg vannak fordulva.
A legtöbb esetben a beékelődött bölcsességfog nem okoz problémát, ám egyes emberek ínygyulladástól szenvedhetnek, megnő a fogszuvasodás esélye – mivel nehéz tisztítani a területet -, sőt a fertőzés valószínűsége is nagyobb, mely átterjedhet a többi fogra.
A cikket folytatjuk.
László Adrienn
