Mintegy 450 milliárd dollárra emelkedett 2026-ban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó adósságkibocsátás szeptember elejére, ami körülbelül kétszerese a tavalyi teljes összegnek. A Bank of England szerint a gyors növekedés egyre szorosabban kapcsolja össze a technológiai beruházási hullámot a globális pénzügyi rendszerrel.
A Bank of England pénzügyi stabilitásért felelős bizottsága szeptember 30-án tette közzé legfrissebb értékelését, amelyben külön kockázati tényezőként emelte ki a mesterséges intelligenciához kapcsolódó adósságfinanszírozás gyors növekedését. A jegybank szerint a számítási infrastruktúra kiépítéséhez szükséges hatalmas beruházások miatt a technológiai vállalatok és az adatközponti projektek egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a kötvény- és hitelpiacokra. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése már nemcsak a technológiai részvények árfolyamára, hanem a hitelpiacokra is egyre közvetlenebb hatást gyakorolhat.
A Reuters által ismertetett adatok szerint az MI-hez kapcsolódó adósságkibocsátás szeptember elejére körülbelül 450 milliárd dollárt ért el, nagyjából kétszer annyit, mint 2025 egészében. A háttérben elsősorban az adatközpontok, hálózatok, energiaellátás és nagy teljesítményű chipek rendkívül magas költsége áll. A Bank of England már korábbi elemzésében is arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy technológiai vállalatok mesterségesintelligencia-beruházásaira vonatkozó várakozásokat folyamatosan felfelé módosítják, miközben a szükséges tőke egyre nagyobb része érkezhet külső finanszírozásból.
A pénzügyi kockázat egyik oka az infrastruktúra és annak finanszírozása közötti időbeli különbség. Egy adatközpontot vagy más nagy létesítményt több mint tízéves futamidejű adósságból is finanszírozhatnak, miközben a benne működő mesterséges intelligencia chipek technológiai élettartama ennél jóval rövidebb és nehezebben kiszámítható. Ha az újabb hardverek gyorsan gazdaságtalanná teszik a korábbi rendszereket, az csökkentheti a meglévő infrastruktúra értékét, miközben a hozzá kapcsolódó tartozás továbbra is fennáll.
Olvasd el: Szárnyalnak a mesterséges intelligencia chip-startupok
Mi történik a pénzügyi piacokkal, ha a mesterséges intelligenciába fektetett százmilliárdok megtérülése végül lassabb lesz annál, mint amire a befektetők ma számítanak?
A probléma jelentősége azzal nő, hogy a mesterséges intelligencia beruházási hulláma egyre több szereplőt kapcsol össze. A modellfejlesztők mellett chipgyártók, felhőszolgáltatók, adatközpont-üzemeltetők, energiavállalatok, bankok, kötvénybefektetők és magánhitel-alapok is részt vesznek a finanszírozásban. Ez segíthet abban, hogy gyorsabban épüljön ki a szükséges számítási kapacitás, de azt is jelenti, hogy egy technológiai vagy keresleti csalódás hatása már nem feltétlenül marad egyetlen vállalatnál vagy iparágnál.
A Bank of England ugyanakkor nem állítja, hogy a mesterséges intelligencia beruházási hulláma szükségszerűen pénzügyi válsághoz vagy összeomláshoz vezet. Korábbi elemzése szerint a piac eddig viszonylag könnyen felszívta a növekvő kötvénykibocsátást, a legnagyobb technológiai vállalatok többsége pedig továbbra is erős hitelminősítéssel és jelentős bevétellel rendelkezik. A kockázat inkább abból ered, hogy a finanszírozás mérete gyorsabban nő, miközben továbbra is bizonytalan, mennyi számítási kapacitásra lesz hosszú távon szükség, milyen gyorsan avulnak el az eszközök és mekkora bevételt lehet majd az új infrastruktúrával előállítani.
A 450 milliárd dolláros összeg ezért nem önmagában érdekes. Azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése néhány év alatt olyan tőkeigényű iparággá vált, amely már a globális hitelpiacok szerkezetét is befolyásolhatja. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése így nemcsak az lesz, milyen erős modellek és chipek készülnek, hanem az is, hogy a mögöttük álló több százmilliárd dolláros beruházások képesek-e elegendő üzleti értéket termelni a finanszírozásuk fenntartásához.
Olvasd el ezt is: Soha nem látott kereslet hajtja a Dell mesterséges intelligencia infrastruktúráját
Források: Bank of England, Reuters, Financial Times
CS.SZ.
