Bölcsességfogak - mikor nem vesszük hasznukat?
A sorban a harmadik, valamint utolsó őrlőfogainkat nevezzük bölcsességfogaknak. A legtöbb embernél késői tizenéves-, illetve huszonéves korban alakulnak ki. Ám csak akkor értékesek számunkra, ha megfelelően állnak a szájban.
Bölcsességfoga mindenkinek van – de nem mindig használható. Azon fogakat, amelyek a fogsorban az utolsó őrlőfogak, bölcsességfognak hívjuk. Az emberek többségénél már tizenévesen kinőnek, másoknál huszonéves korban.
Nem minden esetben értékesek azonban a bölcsességfogak. Amennyiben egészségesek és igazodnak a fogsorhoz, nincs velük gond, plusz fogként meglehetősen jól járunk velük.
A bölcsességfogak csak akkor jönnek jól, ha jó helyen vannak
Mikor nem hasznos egy bölcsességfog?
Ám a legtöbb esetben sajnos nem ez a helyzet: nem passzolnak a fogak sorába és eltávolítást igényelnek. Akár a függőlegestől eltérően is nőhetnek, elfordulhatnak, szögüket tekintve befelé vagy kifelé törekednek. Ha rosszul igazodnak a bölcsességfogak, zsúfoltságot okozhatnak vagy károsíthatják a szomszédos fogakat, sőt az állkapcsot és az idegeket is.
A bölcsességfogak akár be is ékelődhetnek a lágy szövetekbe vagy az állkapocsba, vagy csupán félig bújhatnak ki és törik át a fogínyt.
Miért veszélyes a félig kibújt fog?
Ha csak félig törnek ki az ínyből, lehetővé teszik, hogy baktériumok hatoljanak a fog környezetébe – fertőzést okozva, amely fájdalmat és duzzadást okoz, valamint az állkapocs merevségét és általában véve betegséget válthat ki.
A részben kibújt fog hajlamosabb a fogszuvasodásra és az ínybetegségekre, hiszen érthető okokból nehezebben hozzáférhetőek, helyüknek köszönhetően pedig nem vagyunk képesek ezeket megfelelően mosni és fogselyemmel tisztítani.
A cikket folytatjuk.
Kapcsolódó cikk:
Mikor kell kivenni a bölcsességfogat?
Mikor és hogy muszáj kihúzni egy fogat?
Hány tömésünk van? Higany lehet a vérünkben
B.A.
