2025. 10. 29. - 17:00
A jövő eljött? Így vált a generatív MI hétköznapi társsá
A mesterséges intelligencia csendben meghódította az otthonokat és a legújabb kutatások szerint az emberek 70 százaléka már mindennapi feladatokra használja.
Egy évtizeddel ezelőtt a generatív mesterséges intelligencia még a sci-fi filmek díszlete volt. Ma már ott van a konyhában, a telefonban, sőt a bevásárlólistán is. A The Conversation beszámolója szerint a generatív mesterséges intelligencia 2025-re a mindennapok láthatatlan infrastruktúrájává vált, egy olyan eszközzé, amely rutinszerűen segít az embereknek a legapróbb feladatokban, az étel tervezéstől a pénzügyi tanácsadásig. Jeanne Beatrix Law, a Kennesaw State University professzora szerint a generatív mesterséges intelligencia ma már annyira beépült az életünkbe, hogy sokszor észre sem vesszük, amikor használjuk.
A 2025-ös adatok szerint az OpenAI és a Harvard közös kutatása 1,5 millió generatív mesterséges intelligencia-alapú beszélgetést elemzett és kiderült, hogy a felhasználók háromnegyede mindennapi ügyintézésre, tanulásra vagy személyes feladatokra használja a technológiát. Az olyan modellek, mint a ChatGPT, már nem a programozók játékszerei, hanem a diákok, szülők, vállalkozók és tanárok segítői. A generatív mesterséges intelligencia ma már nem elvont technológia, hanem egy újfajta társ, amely válaszol, tanít, szervez és inspirál.
A kutatás azt is feltárta, hogy a leggyorsabban a fejlődő országokban nő a használat aránya. Míg korábban a technológiai innovációkat a nyugati országok dominálták, 2025-ben már India, Nigéria és a Fülöp-szigetek is a legaktívabb felhasználók között szerepelnek. A generatív mesterséges intelligencia tehát nemcsak a digitalizáció eszköze, hanem a társadalmi egyenlőség új motorja is, amely a tudáshoz és az információhoz való hozzáférést demokratizálja.
Már nem luxus, hanem rutin: a geneatív mesterséges intelligencia mindennapi segítővé vált
Az Anthropic által fejlesztett Claude chatbot elemzése szerint a generatív mesterséges intelligencia használata országonként is eltérő mintázatokat mutat. Míg Szingapúrban az egy főre jutó használat négyszerese a világ átlagnak, addig Kanadában a leggyakrabban oktatási célokra vetik be. Az Egyesült Államokban a generatív mesterséges intelligencia jelenléte a gazdasági központokhoz igazodik: Kaliforniában a technológiai szektor, Floridában a pénzügy, Washingtonban pedig az adminisztratív munkák során használják leggyakrabban. Mindez arra utal, hogy a generatív mesterséges intelligencia nem egyetlen területet forradalmasít, hanem a teljes társadalom működését finomhangolja.
De mit jelent ez a gyakorlatban? A generatív mesterséges intelligencia ma már segít a heti menüterv megírásában, az e-mailek összefoglalásában, a háztartási költségvetés kiszámításában vagy éppen a tanulásban. Egy neurodivergens diák például a mesterséges intelligencia segítségével rendszerezheti gondolatait, felépítheti a dolgozatát, miközben megőrzi saját hangját. A professzor szerint ez a „hétköznapi csoda”, az a pont, ahol a technológia nem elvesz az emberből, hanem hozzáad, mégpedig fókuszt, időt, önbizalmat.
A generatív mesterséges intelligencia tehát átlépett a rendkívüliből a megszokottba. Már nem futurisztikus kuriózum, hanem természetes társ, amelyet éppúgy használunk, mint egy bögrét vagy egy naptárt. Az igazi kihívás most már nem az, hogy megtanuljuk használni, hanem hogy megtanuljunk vele együtt gondolkodni. A jövő generatív mesterséges intelligenciája nem helyettesíti az embert, hanem kiteljesíti.
