2020. 10. 01. - 10:00
Mesterséges intelligencia - A gépi tanulásos MRI feltárja a PTSD agyi változásait
A hagyományos mágneses rezonancia képalkotás új, gépi tanulásos megközelítéssel azonosította be az agyban a poszttraumás stressz zavar okozta elváltozásokat.
Újabb előny, amelyet a mesterséges intelligenciának köszönhetünk. Az új, gépi tanulásos megközelítés hagyományos, mágneses rezonancia képalkotáshoz (MRI) történő hozzáadásával azonosíthatók bizonyos régiók az agyban, melyek disszociatív tüneteket váltanak ki a poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvedő embereknél.
A tanulmányt az American Journal of Psychiatry szaklap közölte.
Noha az MRI-t hosszú ideje alkalmazzák az agyban bekövetkező változások dokumentálására – melyeket számos neurológiai állapot válthat ki -, a gépi tanulással történő megközelítés a kutatók számára lehetővé tette, hogy a PTSD-vel küzdő nőknél feltárják, sőt mérjék az agy különböző régiói közötti, funkcionális kapcsolatok változását.
Ezek a módosult kapcsolatok összefüggésbe hozhatók a disszociatív tüneteikkel, beleértve az emlékezetkiesést vagy az amnéziát – mutattak rá a kutatók. Olvasd el: Mánia vagy depresszió? A mesterséges intelligencia megmondja
A mesterséges intelligencia segít azonosítani az agyban a poszttraumás stressz zavar okozta elváltozásokat
„Új munkánk segíthet új kezelési standard létrehozásában a traumatizált, PTSD-ben szenvedő betegek esetében, amennyiben a disszociáció jelentős tüneteivel rendelkeznek” – tudatta közleményében dr. Milissa Kaufman, a McLean Kórház disszociatív rendellenesség és traumakutatási programjának igazgatója.
A PTSD mentális rendellenesség, mely trauma után következik be – lehet az baleset, természeti katasztrófa vagy erőszakos cselekmény, támadás, katonai harc. Azoknak, akik komolyan küzdenek a problémával, mindennapjaikra is hatással van, befolyásolja munkájukat, magánéletüket és szociális kapcsolataikat.
Tünete, hogy az illetőnek tartósan ijesztő gondolatai, emlékei vannak, alvásproblémákkal küzd, könnyen megijed.
A disszociatív tünetek - például az amnézia, testen kívüli élmény átélése vagy az érzelmi zsibbadás - gyakoriak a PTSD-ben szenvedőknél. Kaufman és munkatársai szerint ezek megküzdési mechanizmusok.
A fenti tüneteket mindeddig nehéz volt bizonyítani, ugyanis a hagyományos MRI nem észleli az agy működésében bekövetkező változásokat. Emiatt a pácienseket gyakran nem is kezelték hatékonyan.
A tanulmányhoz a kutatók egy új gépi tanulási - avagy mesterséges intelligencia - technikát alkalmaztak 65 nő funkcionális MRI tesztjein, akiknek gyermekkori bántalmazás miatt jelenleg is poszttraumás stressz zavaruk van. Olvasd el: Képes azonosítani a női orgazmust egy algoritmus?
A technikát a tanulmány egyik társszerzője, Meiling Li, a Massachusettsi Általános Kórház Athinoula A. Martinos Biomedicinális Képalkotó Központjának munkatársa fejlesztette ki.
A finomított MRI-megközelítés lehetővé tette a kutatók számára, hogy a beteg disszociatív tüneteit objektív módon mérjék, bizonyos „ujjlenyomatok” alapján, melyek kontrollhálózatokban jelennek meg, beleértve az agy alapértelmezett módját és a frontoparietális kontrollhálózatokat.
A felfedezések minden bizonnyal lehetősége adnak majd a klinikusok számára, hogy a tünetek kezelését személyre szabhassák, a fenti leírt kapcsolatok megcélzásával – jegyezték meg a kutatók.
„Abban bízunk, hogy ez a biológiai bizonyíték különösen meggyőző lesz a pszichiátriai tünetek legitimitását illetően” – mondta a tanulmány társ-szerzője, Lauren A.M. Lebois, a McLean Kórház idegképalkotó részlegének vezetője.
László Adrienn
