2025. 10. 21. - 14:25
A kínai csoda: 6 hónap alatt megduplázták a generatív MI felhasználók számát
A China Internet Network Information Centre (CNNIC) jelentése szerint Kína hat hónap alatt megduplázta a generatív mesterséges intelligencia felhasználóinak számát. 515 millió ember használja már napi szinten ezeket a technológiákat és ez nem csak szám, hanem történelmi fordulópont a digitális korszakban.
Kína digitális átalakulása elérte a következő szintet. A China Internet Network Information Centre (CNNIC) friss jelentése szerint a generatív mesterséges intelligencia felhasználók száma az országban fél év alatt 515 millióra emelkedett, megduplázva a 2024 végi adatokat. Ez a növekedés nem csupán statisztikai bravúr, hanem annak a jele, hogy az ország technológiai stratégiája – az úgynevezett “AI Plus” program – teljes erővel működik. Dashveenjit Kaur, a Artificial Intelligence News szakírója szerint ez a fejlődés a világ legnagyobb és leggyorsabb mesterséges intelligencia-adaptációja, amit valaha láttunk.
A robbanásszerű növekedés mögött a fejlett infrastruktúra és az állami támogatás áll. A CNNIC elemzése rámutat, hogy a mesterséges intelligencia felhasználók többsége 40 év alatti, diplomás és jellemzően olyan iparágakban dolgozik, ahol az automatizálás és a kreatív technológiai megoldások kulcsszerepet játszanak.
Ez azt jelenti, hogy Kínában a generatív mesterséges intelligencia már nem luxus eszköz, hanem a mindennapi élet és munka természetes része. A fiatal generáció, különösen az oktatásban és a startup szektorban, úgy használja ezeket az eszközöket, mint a levegőt.
A generatív mesterséges intelligencia már 515 millió ember kezében Kínában
Az igazán meglepő azonban az, hogy a kínai felhasználók 90%-a hazai fejlesztésű modelleket választott, mint például a DeepSeek, az Alibaba Cloud Qwen vagy a ByteDance Doubao. Ezek a platformok gyakorlatilag átvették a helyét azoknak a nyugati megoldásoknak, amelyek hivatalosan nem elérhetők Kínában. A South China Morning Post szerint ez a jelenség nemcsak technológiai, hanem geopolitikai áttörés is, mert Kína így egy önálló generatív mesterséges intelligencia-ökoszisztémát épít ki, amely teljesen független az amerikai rendszerektől.
A fejlődés mögött hatalmas innovációs teljesítmény áll: Kína a világ összes mesterséges intelligencia szabadalmának több mint 38%-át jegyzi, összesen 1,57 millió bejegyzett találmánnyal. Ez több, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió együttvéve. Zhang Xiao, a CNNIC helyettes igazgatója szerint a következő nagy áttörés az “embodied intelligence” és az “AI governance” területén várható, vagyis a mesterséges intelligencia fizikai világba való beépítése és annak szabályozott, biztonságos használata. Ez a folyamat nemcsak Kína technológiai hatalmát erősíti, hanem új globális szabványokat is teremthet.
A trend már most világszintű következményekkel jár. A Microsoft kutatása szerint 2024 közepén még “csak” 195 millió kínai használt aktívan mesterséges intelligenciát, a mostani 515 milliós szám tehát egy soha nem látott ugrás. A globális térképen Kína így már messze megelőzi az Egyesült Államokat, ahol az adaptáció mértéke továbbra is 25% körül stagnál. Ez nem pusztán gazdasági adat, hanem kulturális fordulat. A generatív mesterséges intelligencia Kínában már nem “eszköz”, hanem életforma lett.
CS.SZ.
