2025. 01. 01. - 08:30
Géppszichológia vezet minket az általános mesterséges intelligencia felé
Az általános mesterséges intelligenciához a gépi pszichológia megvalósulása vezethet el - vélekedik egy szakavatott kutató.
Az emberhez hasonlóan intelligens általános mesterséges intelligencia a pszichológiai tanulási modelleknek és bizonyos MI-típusoknak köszönhetően lehetséges - erre a következtetésre jutott Robert Johansson.
A szakértő a Linköping Egyetemen írt disszertációjában dolgozta ki a géppszichológia koncepcióját, valamint azt, hogy az miként járulhat hozzá a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez – írta meg a sciencedaily.com.
Az általános mesterséges intelligencia (AGI) az 1950-es évek óta áll a mesterséges intelligencia kutatásának középpontjában.
Az emberiségnek eddig nem sikerült olyan mesterséges intelligenciát létrehoznia, amely az emberekhez hasonlóan lenne képes megoldani szellemi feladatokat. Egyes tudósok azonban úgy vélik, hogy ez akár a következő 5 éven belül megtörténhet.
Egyikük Robert Johansson, aki a közelmúltban védte meg számítástechnikai doktori disszertációját a Linköping Egyetemen.
Ellentétben azonban a jövő borús forgatókönyveivel - amelyeket a populáris kultúrában gyakran előidéznek az AGI-vel kapcsolatban -, a kutató biztos abban, hogy ez az emberiség javára válhat. Olvasd el: Elérheti az emberi agy kapacitását 2027-re a mesterséges intelligencia
Géppszichológia vezet minket az általános mesterséges intelligencia felé
„Megváltoztat mindent, amit csinálunk, s nemcsak a hétköznapi mesterséges intelligencia folytatása – ez valami egészen más. Úgy gondolom, az AGI egészen más módon gyakorol majd széleskörű hatást a társadalomra, mint a mai mesterséges intelligencia. Létrehozhat egy új típusú ügynököt, például virtuális kutatókat vagy pszichológusokat – de még sok mást is” – fejtette ki Robert Johansson.
A szekember ugyanakkor kihívásokat lát a technológiai fejlesztések kapcsán a mai, zavaros világban.
Az általános mesterséges intelligencia különféle célokra használható - például a társadalom megosztottságának megteremtésére – emelte ki.
„Olyan technológia ez, amelyet nagyon óvatosan kell kezelnünk. Másrészt azt is gondolom, hogy a mesterséges általános intelligencia segíthet a társadalom számos romboló fejleményének ellensúlyozásában. Segíthet nekünk, embereknek, hogy szeretetteljesebbek legyünk. Nyitottan kezelem azt, hogy az AGI ezen a módon is segíthet a fejlődésünkben” – jegyezte meg Robert Johansson. Olvasd el: Már felejteni tanítják a mesterséges intelligenciát, kerülve a bajt
Hatalmas kihívás az általános mesterséges intelligencia kifejlesztése
Az emberrel azonos szintű mesterséges intelligencia fejlesztése óriási kihívást jelent azonban.
A különböző kutatók más-más módon próbálják megközelíteni a problémát. Egyesek úgy vélik, a megfelelő megoldást a nagyszabású nyelvi modellek, például a ChatGPT jelentik, míg mások az agy szimulációját javasolják.
Az az út, amelyet Robert Johansson választott, elvalapúnak nevezhető. Vagyis, a kutató olyan, fontos pszichológiai tanulási elveket próbált meg azonosítani, amelyek megmagyarázhatják az intelligenciát, majd implementálták azokat számítógépen.
Robert Johansson a LiU-n végzett doktori tanulmányaival párhuzamosan a Stockholmi Egyetemen klinikai pszichológia oktatóként és kutatóként is dolgozik - ahol egyben docens. Ezt a hátteret használta Empirical Studies in Machine Psychology című disszertációjában.
„A modern tanuláspszichológia alapelveit alkalmaztam a tanulás, a gondolkodás és az intelligencia kérdésének megközelítésére. Ezután az adaptív mesterséges intelligencia egy speciális formáját használtam, amely egy logikai rendszer, ebben próbálom megvalósítani a tanuláspszichológiát” – magyarázta Johansson, aki egyébként jelenleg szerzi a második PhD fokozatát.
A logikai rendszer az úgynevezett Non-Axiomatic Reasoning System (NARS), melyet úgy terveztek, hogy teljes adatok nélkül, korlátozott számítási teljesítménnyel és valós időben működjön. Rugalmasságot biztosít, amely fontos a való világban felmerülő problémák kezeléséhez.
A NARS és a tanuláspszichológiai elvek kombinációja egy interdiszciplináris megközelítést alkot, amelyet Robert Johansson géppszichológiának nevez. A koncepciót ő alkotta meg elsőként, de mostanra több szereplő is használni kezdte - köztük a Google DeepMind.
Az ötlet az, hogy a mesterséges intelligencia élete során különböző tapasztalatokból tanuljon, majd a tanultakat számos különböző helyzetben alkalmazza, ahogyan az emberek már 18 hónapos korukban elkezdik ezt tenni – és erre más emlős nem képes.
„Ha sikerül ezt megvalósítani egy számítógépben, akkor valóban emberi szinten megfejtjük a mesterséges intelligencia rejtvényét. Úgy gondolom, a pszichológia potenciálisan kulcsfontosságú tudomány lesz az AGI számára” – mondta el Robert Johansson.
Természetesen, majd kiderül, hogy az emberiségnek sikerül-e megteremtenie szellemi egyenjogúságát öt éven belül.
Johansson szerint sok más szempontot is fontos figyelembe venni előzetesen.
„Olyan társadalomban élünk, ahol törvények, szabályok és erkölcsi premisszák vannak. Álláspontot kell foglalnunk a tekintetben, hogyan tekintsünk az ilyen ügynökök jogaira és kötelezettségeire. Lehet, hogy az AGI csupán egy program lesz, amelyet a böngészőben futtatunk, de úgy gondolom, ha van tudata, az valamiféle élet” – fejtette ki a kutató az általános mesterséges intelligencia kapcsán.
B.A.
