2025. 04. 17. - 07:40
Európaiak posztjaiból épít mesterséges intelligenciát a Facebook anyacége
A közösségi médiaóriás mostantól az európai felhasználók nyilvános bejegyzéseit is bevonja a mesterséges intelligencia-modellek tanításába – de mi marad a magánéletből?
A Meta legújabb bejelentése újabb határvonalat lép át a digitális adatgyűjtés világában? A vállalat az Európai Unió felnőtt felhasználóinak nyilvános posztjait és hozzászólásait használja fel mesterséges intelligencia-modellek tanítására. A lépés célja a regionálisan releváns rendszerek létrehozása, ám a bejelentés óta újra fellángolt a vita a felhasználói adatok etikus felhasználásáról. Az érintettek értesítése folyamatban van, ám az „opt-out” lehetőség továbbra is kérdéses legitimitású megoldás marad.
A Meta azzal indokolja döntését, hogy olyan mesterséges intelligencia-eszközöket akar fejleszteni, amelyek valóban tükrözik az európai nyelvi és kulturális sajátosságokat – legyen szó dialektusról, helyi szlengről vagy iróniáról. A vállalat szerint ezek az adatok kulcsfontosságúak a többmódú rendszerek – például szöveges, képi és hangalapú generatív mesterséges intelligencia-modellek – hatékony fejlesztéséhez. Ezzel a Meta csatlakozik azon tech óriások sorához, akik nyilvános felhasználói tartalmakon tanítják modelljeiket.
Ugyanakkor a felhasználók magánélethez való joga újra reflektorfénybe került. Bár a Meta hangsúlyozza, hogy privát üzenetek és fiatalkorúak posztjai nem kerülnek felhasználásra, a „nyilvános” tartalom fogalma sokak számára megtévesztő lehet. Sokan nem számolnak azzal, hogy amit egy szűk közönségnek szánnak, azt egy nap egy generatív algoritmus fogja elemezni és újraalkotni, akár egy teljesen más cél érdekében.
A Facebook egy személyre szabott európai mesterséges intelligenciát akar létrehozni
Az ilyen rendszerekre leselkedő egyik legnagyobb veszély az előítéletek beágyazása és felerősítése. A közösségi média tükrözi és sokszor torzítja a társadalmi viszonyokat, gyakran teret ad diszkriminatív vagy pontatlan narratíváknak. Egy mesterséges intelligencia, amely ezeken a mintákon nevelkedik, könnyen hibás következtetésekre juthat, és sztereotípiákat konzerválhat. E problémák kiküszöbölése messze túlmutat a technikai szűrésen.
Végső soron a Meta lépése egy korszakhatárt jelez: a közösségi média immár nem csupán az online kommunikáció terepe, hanem alapanyaggá vált a mesterséges intelligencia-ökoszisztéma számára. A kérdés, hogy mennyire lehet etikus, átlátható és jogilag megalapozott ez az adatfelhasználás, még korántsem dőlt el. Ami biztos: a következő években nemcsak az algoritmusok fejlődnek majd, hanem az adatvédelemért folytatott jogi és társadalmi küzdelem is új szintre lép.
CS.SZ.
