2025. 04. 10. - 09:00
Hivatalos mesterséges intelligencia adatokat közölt az ENSZ
A mesterséges intelligencia a munkahelyek 40%-át érintheti világszerte – és a fejlődő országok lehetnek a legnagyobb vesztesei.
A mesterséges intelligencia a következő évtizedben akár a világ munkahelyeinek 40%-át is befolyásolhatja – derül ki az ENSZ legfrissebb, 2025-ös technológiai jelentéséből. A dokumentum szerint ez az arány drámaian megváltoztathatja a munkaerőpiacot: míg egyes országokban termelékenység növekedést és új iparágak kialakulását hozhatja, más régiókban – különösen a fejlődő világban – tömeges munkanélküliséghez és társadalmi feszültségekhez vezethet.
A jelentés négyféle hatást azonosított: a mesterséges intelligencia helyettesítheti vagy kiegészítheti az emberi munkát, elmélyítheti az automatizációt, vagy új állásokat teremthet – például kutatók és fejlesztők számára. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a globális mesterséges intelligencia-fejlesztések közel felét mindössze 100 vállalat finanszírozza – döntően az Egyesült Államokban és Kínában.
Ez a koncentráció nemcsak gazdasági, hanem hatalmi aszimmetriákat is okoz: a legnagyobb vállalatok (pl. Apple, Microsoft, NVIDIA, Amazon, Alphabet) együttes értéke már most is meghaladja az egész afrikai kontinens GDP-jét. Az ENSZ szerint ez a dominancia azt eredményezheti, hogy a világ többsége kiszorul a technológiai innovációkból és még inkább függővé válik néhány ország fejlesztéseitől.
Egyes államoknak sokkolóak az ENSZ jelentései
A probléma nem csupán gazdasági: az UNCTAD szerint ma már 118 ország teljesen kimarad a mesterséges intelligencia szabályozásával és fejlesztésével kapcsolatos globális diskurzusból. Ezek főként afrikai, latin-amerikai és dél-ázsiai államok, ahol nincs elegendő hozzáférés az adatforrásokhoz, számítási kapacitáshoz és digitális képzéshez sem. Márpedig a mesterséges intelligencia tanításához nagy mennyiségű, jó minőségű adat, gyors internet és digitális kompetencia kellene, de mindháromban hatalmas lemaradás van az említett régiók esetében.
Az ENSZ azt javasolja, hogy hozzanak létre egy globális mesterséges intelligencia-hozzáférési központot, amely a technológiát, adatokat és számítási teljesítményt egyenlőbben osztaná szét az országok között. Enélkül – figyelmeztetnek – a mesterséges intelligencia a világ leggazdagabb országait még gazdagabbá teszi, a legszegényebbeket pedig örökösen lemaradóvá.
A mesterséges intelligencia tehát nemcsak technológiai, hanem etikai, társadalmi és gazdasági kihívás is. A kérdés az: képes lesz-e az emberiség valóban mindenki számára elérhetővé és hasznossá tenni, vagy a 21. század digitális gyarmatosításának eszközévé válik?
CS.SZ.
