2025. 04. 24. - 17:00
A robotokban mutatkozik meg a generatív mesterséges intelligencia fejlettsége
A generatív mesterséges intelligencia végre testet öltött és humanoid robotokban kezdte meg forradalmát a fizikai világban.
A generatív mesterséges intelligencia eddig digitális határok közt létezett: szövegeket írt, képeket generált és kérdésekre válaszolt. Most azonban új korszak kezdődött: a mesterséges intelligencia kilépett a képernyőből és fizikai testet öltött, méghozzá robotok formájában. A legújabb fejlesztések során a generatív modellek megtanulták, hogyan fordítsák le a vizuális és nyelvi adatokat konkrét mozdulatokká, lehetővé téve számukra, hogy ne csak „gondolkodjanak”, hanem cselekedjenek is.
Az NVIDIA GTC 2025 konferencián bemutatott fejlesztések új szintre emelték a robotikát. A Groot névre keresztelt projekt egy 2 milliárd paraméteres generatív mesterséges intelligencia-modell, amely képes valós idejű kameraképekből mozgásmintázatokat előállítani, azaz "lát és reagál". A modell nem előre programozott utasításokat hajt végre, hanem megtanulja a környezete dinamikáját egy zárt visszacsatolási körön keresztül, amely a való világ fizikai törvényeit is figyelembe veszi.
A robotika eddig főként az adatok, a hardver és a szimulációk hiányán bukott meg. Most azonban a mesterséges intelligencia képes önállóan „megérteni” az emberi mozgások logikáját, még akkor is, ha nem utánozza pontosan azokat. A gép nem kell, hogy öt ujjal fogja meg a hűtő kilincsét, elég, ha tudja, miért nyúlunk oda és hogyan kell kinyitni. A mozgások értelmezése – és nem másolása – jelenti a valódi áttörést.
A generatív mesterséges intelligencia végre elhagyja a digitális világot és életre kel
Az egyik legnagyobb kihívás a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt robotok univerzalitása. Egy-egy modellnek képesnek kell lennie többféle robottestben működni – ez az úgynevezett „cross-embodiment” probléma. A mechanika apró eltérései ugyanis hatalmas különbségeket okoznak a valóságban. A megoldás kulcsa a morfológiai tanulásban és az adaptív viselkedés modellekben rejlik, amelyek a robot „testét” is figyelembe veszik a döntések során.
A robotika tehát nemcsak a generatív mesterséges intelligencia következő nagy színtere, hanem annak tökéletes teszt laboratóriuma is. A gépeknek a valóságban kell működniük, ahol a hibák nem piros figyelmeztető ikonokat, hanem törött poharakat és sérült embereket jelentenek. Ez kényszeríti ki a legfejlettebb, legfegyelmezettebb és legmegbízhatóbb modellek létrehozását és ez az, amiért a mesterséges intelligencia jövője immár nemcsak digitális, hanem nagyon is valóságos.
CS.SZ.
