2023. 09. 18. - 09:25
Adhezív fehérje is segítheti a fogászati implantátum sikerét
A fogászati implantátumok sikeressége elegendő és egészséges alveoláris csontot igényel – ebben segíthet egy új technológia.
A fogászati implantátum sikerének egyik kulcstényezője, milyen a fogászati implantátum körüli parodontium állapota.
Az implantátumok magasabb, hosszú távú sikeréhez elegendő és egészséges alveoláris csont szükséges. Azokban az esetekben azonban, amikor az alveoláris csont hiánya megnehezíti az implantátum behelyezését, a csontot kellő mértékben regenerálni kell ahhoz, hogy befogadja az implantátumot, akár az implantációs műtét előtt, akár közben.
Egy koreai kutatócsoport most jelentős eredményt ért el: az implantátumokhoz használt osteogén barrier bevonóanyag fejlesztésével várhatóan javítani lehet az alveoláris csontátültetés sikerességi arányát.
A találmányon három kutatócsoport dolgozott: Hyung Joon Cha professzor, a Pohangi Tudományos és Technológiai Egyetem (POSTECH) Vegyészmérnöki Tanszékéről, Yun Kee Jo professzor, a Kyungpook Nemzeti Egyetem (KNU) Konvergencia Iskolájából, valamint Sang Ho Jun professzor, a Koreai Egyetemi Anam Kórház száj- és állcsontsebészetének munkatársa.
Adhezív fehérje is segítheti a fogászati implantátum sikerét
Közösen fejlesztettek ki egy oszteogén barrier bevonatot fogászati implantátumokhoz, amely megakadályozza a lágyszöveti sejtek invázióját, vonzza az oszteo-progenitor sejteket, beleértve a csont őssejteket. Emellett fenntartható módon felszabadítja a feltöltött csont morfogenetikus protein-2-t ( BMP-2), jelentősen megkönnyítve a csontregenerációt.
A kutatási eredményeket a Bioengineering & Translational Medicine online kiadásában jelentették meg.
A GBR-t a fogászati implantátumok beültetésénél széleskörben alkalmazzák. Fenntartja a csontok növekedési terét és megakadályozza, hogy az oszteogén sejteken kívül más sejtek, például a fibroblasztok betelepítsék a csonthibás helyeket, lehetővé téve a csont növekedését a nem oszteogén sejtek beavatkozása nélkül.
A GBR-módszer azonban még mindig kisebb valószínűséggel lesz sikeres és hosszabb kezelési időt is igényel azoknál a pácienseknél, akiknél a csontmennyisége és minősége nem megfelelő.
A defektushelyek konfigurációjától függően a nem oszteogén sejtek inváziójának gátlási membránok alkalmazása önmagában nem elegendő a csontregeneráció jelentős elősegítéséhez.
A kutatócsoport először BMP-2-t töltött a biomérnöki úton előállított anyag tetejére, ahol az RGD peptidet, a sejteket vonzani képes sejtfelismerő motívumot a kagyló adhezív fehérjével (MAP) fuzionálják, amely nedves környezetben is megőrzi erős tapadóképességét. A csapat ezt követően bevonta vele a titánháló (Ti-mesh) membránt.
A kutatási eredmények szerint a bevont barrier membrán sejtelzáródást mutatott, ahol a fibroblasztok nem tudtak áthatolni a membránon. A kutatók azt is megállapították, hogy a mezenchimális őssejtek nagymértékű növekedése és a BMP-2 felszabadulása révén rövid időn belül magas szintű csontdifferenciálódást indukált a membránon belül.
A kifejlesztett MAP-alapú gátbevonat irányított csontregenerációhoz titán membránra történő alkalmazása patkány modellben azt mutatta, hogy a bevonat nagyjából megkétszerezte a csontszövet regenerációjának sebességét.
„Ezt a kutatást a közös kutatócsoport hosszú távú kutatási együttműködése alapján végezték az implantátumbeültetéshez szükséges csontregeneráció területén. Eredményei feltárták az implantátumkezelés sikerességi arányának javításának lehetőségét, függetlenül a csontok állapotától” – mondta el a kutatást vezető Hyung Joon Cha professzor.
Hozzátette: a kutatási eredmények különféle keményszövetek regenerálására is alkalmazhatók.
L.A.
