2024. 06. 24. - 08:40
Még a kanyarban sincs a Parkinson-kór, a mesterséges intelligencia kimutatja
Évekkel a megjelenése előtt kimutathatja a Parkinson-kórt a mesterséges intelligencia-támogatott vérteszt, amelyet a közelmúltban teszteltek a tudósok és óriási előrelépést jelenthet.
Egy új, mesterséges intelligenciával feljavított vérvizsgálat akár 7 évvel a megjelenése előtt kimutathatja, kinél alakul ki Parkinson-kór. A tudósok szerint az új korai diagnosztizálási módszer javíthatja a betegséget lassító vagy megelőző kezelések kutatását.
A mesterséges intelligencia-teszt már létező berendezéseken működik
A tesztet úgy tervezték, hogy a brit NHS egészségügyi szolgálat számos laboratóriumában már megtalálható berendezéseken működjön – s amennyiben az emberek széles körében validálják, 2 éven belül elérhetővé válhat az egészségügyi szolgálat számára.
Jelenleg nem létezik gyógyszer, amely megvédené az agyat a Parkinson-kórtól - egy pontos prediktív teszt azonban lehetővé tenné a klinikák számára, hogy azonosítsák azokat az embereket, akik a legtöbb hasznot húzzák a betegség lassítását vagy megállítását célzó kezelések klinikai vizsgálataiból. Olvasd el: Kiszagolja a Parkinson-kórt az e-orr
Még a kanyarban sincs a Parkinson-kór, a mesterséges intelligencia kimutatja
„Azonosítatnunk kell a pácienseket, mielőtt tüneteik jelentkeznének. Mindig jobb megelőzni, mint gyógyítani” – fogalmazott Kevin Mills professzor, az UCL Great Ormond Street Institute of Child Health tanulmányának vezető szerzője.
Rengeteg embert fenyeget veszély
A Parkinson-kór a világ leggyorsabban növekvő neurodegeneratív állapota, amelyet elsősorban a népesség elöregedése okoz.
A rendellenesség több mint 150 ezer embert érint csak az Egyesült Királyságban és 10 millió embert világszerte. A betegséget az alfa-synuclein nevű fehérje felhalmozódása okozza, amely károsítja vagy elpusztítja azon idegsejteket, amelyek az agy egy részében, a substantia nigrának nevezett fontos anyagot, dopamint termelnek.
A Parkinson-kórban szenvedők remegést, mozgási nehézségeket és izommerevséget tapasztalhatnak, de egyensúly-, memória-, szédülés és idegfájdalmak is jelentkezhetnek. Sokan kapnak dopaminpótló terápiát, de folynak az erőfeszítések olyan kezelések felfedezésére is, amelyek lassítják vagy megállítják a betegséget.
Gépi tanulási algoritmus segített
A teszt kidolgozásához az UCL és a Göttingeni Egyetem tudósai gépi tanulási algoritmust használtak, hogy észleljenek nyolc vérfehérjéből álló mintázatot Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.
Az algoritmus ezután képes volt megjósolni a jövőbeli Parkinson-kórt más pácienseknél, akik vérmintát adtak. Egyiküknél a rendellenességet helyesen jósolták meg több mint hét évvel a tünetek megjelenése előtt.
Lehetséges, hogy a betegség még korábbra nyúlik vissza – mondta dr. Jenny Hällqvist, az UCL Neurológiai Intézetének munkatársa, a Nature Communications-ben megjelent tanulmány első szerzője.
Ha más csoportok is validálják, a teszt felveti annak lehetőségét, hogy a Parkinson-kórt a legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, lehetővé téve a betegek bevonását klinikai vizsgálatokba, amikor a betegség folyamata éppen csak elkezdődött – mondta Roger Barker professzor, a Cambridge-i Egyetem és az Addenbrooke-i Kórház Parkinson-kórra szakosodott neurológus tanácsadója.
„Ilyen módon kezelhetnénk a Parkinson-kórban szenvedőket betegségmódosító terápiákkal, mielőtt sok sejtet elveszítenének az agyukból. Nyilvánvalóan még meg kell találnunk az ilyen terápiákat, ám ez a tanulmány már egy lépés a helyes irányba” – tette hozzá a szakember.
B.A.
