A mesterséges intelligencia-chatbotok gyakran az interneten ismertebb, márkás gyógyszereket ajánlják a rendelkezésre álló alternatívák helyett – mutatott rá egy kutatás. A becslések alapján ez komoly összegekkel növelheti a gyógyszerbeszerzési költségeket, ezért a szakértők megbízható adatforrások és emberi ellenőrzés bevonását sürgetik.
Ha ebben a témában kérdezik őket, a mesterséges intelligencián alapuló chatbotok sok esetben a népszerűbb, az interneten gyakrabban megjelenő gyógyszereket részesíthetik előnyben – még akkor is, ha más készítmények is rendelkezésre állnak.
Egy új kutatás szerint ez nemcsak a kezelési javaslatok pontosságát befolyásolhatja, hanem jelentősen növelheti a gyógyszerkiadásokat is.
A ChatGPT-hez és a Claude-hoz hasonló mesterséges intelligencia-rendszereket egyre többen használják egészségügyi információk megszerzésére. Egy új vizsgálat azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a chatbotok gyógyszerajánlásait az internetes ismertség is befolyásolhatja.
Az Oszakai Metropolitan Egyetem és az amerikai MD Anderson Rákközpont kutatói öt nagy nyelvi modellt vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, milyen készítményeket ajánlanak különböző, szimulált egészségügyi helyzetekben.
Az eredmények alapján a rendszerek gyakran ugyanazokat a gyógyszereket választották, miközben kevésbé vették figyelembe az alternatívákat.
Az interneten ismertebb gyógyszerek kerülhetnek előtérbe
A kutatásban öt mesterséges intelligencia-modellt teszteltek: a GPT-5.4-et, a Claude Sonnet 4.6-ot, a Gemini 3.1 Flash-t, a Llama 4-et és a MedGemma rendszert. A modelleknek különböző szimulált esetekben kellett az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA által engedélyezett készítményeket ajánlaniuk.
Az egyes vizsgált hatóanyagokhoz átlagosan 5,5 engedélyezett gyógyszerkészítmény állt rendelkezésre. Ennek ellenére a modellek első számú ajánlásainak átlagosan 97,5 százaléka egyetlen termékhez kötődött az elemzett helyzetekben.
Olvasd el: Mesterséges intelligenciát vetettek be a nyári elhízás ellen
A kutatók azt is megállapították, hogy a chatbotok gyakran a márkás, a Google keresési találatai között feltűnőbb, illetve saját Wikipédia-oldallal rendelkező készítményeket részesítették előnyben.
Daiju Ueda professzor, a kutatás vezetője szerint a modellek ajánlásai elsősorban olyan gyógyszerekre összpontosultak, amelyek online jelenléte erősebb. Ez arra utal, hogy a digitális láthatóság olyan szempontként is megjelenhet a válaszokban, amely nem feltétlenül tükrözi a készítmények klinikai vagy gazdasági előnyeit.
A költségesebb kezelések felé terelhetik a betegeket
A vizsgálat során a kutatók azt is elemezték, milyen pénzügyi következménye lehetne annak, ha az orvosok a mesterséges intelligencia gyógyszerajánlásai alapján írná́k fel a készítményeket. Az amerikai adatokra épülő becslés szerint az éves gyógyszerbeszerzési költségek körülbelül 55,6 millió dollárral emelkedhetnének.
Ueda összefoglalása szerint ez a vizsgált forgatókönyvben 1019 százalékos növekedést jelentene a receptekhez kapcsolódó beszerzési költségekben.
Fontos azonban, hogy ez egy modellezett helyzetből származó becslés, nem pedig a chatbotok tényleges, országos gyógyszerkiadásokra gyakorolt hatásának közvetlen mérése.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a rendszerek kevésbé hajlottak az újabban engedélyezett, illetve a valódi orvosi gyakorlatban gyakrabban felírt készítmények ajánlására. Egyes javaslatok a szabályozási információkkal sem voltak összhangban, és a vizsgálatban már forgalmazásból kivont termékek is megjelentek.
Az olcsóbb készítmények előnyben részesítése sem oldott meg mindent
A kutatók azt is kipróbálták, hogyan változnak az ajánlások, ha kifejezetten az alacsonyabb árú vagy generikus gyógyszerek előnyben részesítésére utasítják a modelleket.
A rendszerek ilyenkor valóban módosították a javaslataikat, az ajánlások azonban továbbra is viszonylag kevés termékre összpontosultak. Ez azt jelzi, hogy egy egyszerű utasítás segíthet a költségek figyelembevételében, de önmagában nem szünteti meg az ajánlások torzulását.
A kutatók szerint ezért fontos, hogy az egészségügyi MI-rendszereket ne csak a válaszok általános minősége, hanem a gyógyszerválasztás, a költségek és a szabályozási adatok kezelése szempontjából is ellenőrizzék.
Emberi felügyeletre továbbra is szükség van
A vizsgálat eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia által megfogalmazott gyógyszerajánlásokat nem szabad automatikusan megbízható döntésként kezelni. A chatbotok válaszai hasznos kiindulópontot jelenthetnek az információgyűjtésben, de nem helyettesítik az orvosi mérlegelést és a hiteles gyógyszerészeti adatforrásokat.
Ueda professzor úgy véli, a megfelelőbb készítmény-választást olyan rendszerek segíthetik, amelyek a mesterséges intelligenciát megbízható gyógyszeradatbázisokkal kapcsolják össze és biztosítják a szakemberek ellenőrzését is.
A tanulmány a Nature Health című tudományos folyóiratban jelent meg. A szerzők szerint az eredmények alapján különösen fontos megvizsgálni, hogy az MI-alapú egészségügyi tanácsadás mennyire veszi figyelembe a gyógyszerek árát, engedélyezési státuszát és a rendelkezésre álló alternatívákat.
Olvasd el ezt is: A pszichózist csak súlyosbíthatják a mesterséges intelligencia-chatbotok
Forrás: MedicalXpress, Oszakai Metropolitan Egyetem
B.A.
