A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a 15-29 évesek által betöltött állások 6,1 százaléka olyan foglalkozásokban található, amelyek különösen erősen kitettek a mesterséges intelligencia által hozott változásoknak. A jelentés ugyanakkor nem azt állítja, hogy ezek az állások automatikusan megszűnnek.
A fiatalok globális munkaerőpiaci helyzetét vizsgálja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet augusztus 11-én kiadott Global Employment Trends for Youth 2026 jelentése. Az ILO szerint a 15-24 évesek globális munkanélküliségi rátája 2025-ben 12,4 százalék volt, ami körülbelül 67 millió fiatalt jelentett. Több mint 257 millió fiatal nem dolgozott és oktatásban vagy képzésben sem vett részt.
A jelentés külön vizsgálja a mesterséges intelligencia lehetséges hatását. Az ILO becslése szerint a 15-29 évesek által jelenleg betöltött állások 6,1 százaléka olyan foglalkozási kategóriákhoz tartozik, amelyek erősen kitettek a technológia által okozott változásoknak. A kitettség azonban nem azonos azzal, hogy az adott állás meg is szűnik, mert a munkakörök jelentős része inkább átalakulhat.
A Reuters egy szemléltető ILO-forgatókönyvet is ismertetett. Ha a magas kitettségű állások mindössze 10 százaléka teljesen eltűnne, körülbelül 5,6 millió fiatal kerülhetne olyan helyzetbe, hogy új munkát kell keresnie, pályát kell váltania vagy elhagyja a munkaerőpiacot. Ez hipotetikus számítás és nem az ILO előrejelzése arról, hogy ennyi munkahely biztosan meg fog szűnni.
Olvasd el: 300 millió előfizető után új generatív zenei piacot épít a Spotify
A fiatalok számára a mesterséges intelligencia legnagyobb kockázata nem maga a technológia, hanem az lehet, ha a képzés lassabban változik, mint a munkaerőpiac?
Az ILO szerint különösen a középszintű irodai, adminisztratív, értékesítési és egyes termelési feladatok vannak nyomás alatt. Ezek hagyományosan fontos belépési pontot jelentettek a fiatal munkavállalóknak. Ha az egyszerűbb feladatok egy része automatizálhatóvá válik, nehezebb lehet megszerezni azt az első munkahelyet, ahol később magasabb szintű szakmai tapasztalat építhető fel.
A kép nem kizárólag negatív. A jelentés szerint több magasabb képzettséget igénylő területen, például a tudományban, mérnöki szakmákban, egészségügyben és informatikában továbbra is növekszik a munkaerő iránti igény. A mesterséges intelligencia ezért egyszerre szűkíthet bizonyos hagyományos belépő pozíciókat és teremthet keresletet új vagy magasabb hozzáadott értékű készségek iránt.
A legfontosabb kérdés így az alkalmazkodás sebessége lehet. Az oktatásnak és a munkahelyi képzésnek olyan készségeket kell erősítenie, amelyekkel a fiatalok a mesterséges intelligencia mellett tudnak dolgozni, nem csupán olyan feladatokat, amelyeket a technológia könnyen automatizál. Az ILO adatai nem egy előre eldöntött munkaerőpiaci jövőt mutatnak, hanem azt jelzik, hol lehet a legnagyobb szükség időben megkezdett felkészülésre.
Olvasd el ezt is: A Meta generatív mesterséges intelligenciája már egész szoftverprojekten dolgozik
Források: ILO, Reuters
CS.SZ.
