Amennyiben a mesterséges intelligencia fejlesztése során nem veszik figyelembe a nemi és társadalmi sajátosságokat, az MI akár tovább is erősítheti a már meglévő egyenlőtlenségeket a női egészségügy terén – hívták fel a figyelmet szakértők.
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kaphat a női egészségügyben, ám szakértők szerint a technológia önmagában nem feltétlenül csökkenti az egészségügyi különbségeket.
Sőt, ha a fejlesztés során nem veszik figyelembe a nemi és társadalmi sajátosságokat, az MI akár a már meglévő egyenlőtlenségeket is tovább erősítheti.
A mesterséges intelligenciát ma már számos területen a személyre szabottabb egészségügyi ellátás, a betegségek korábbi felismerése és a pontosabb előrejelzések egyik lehetséges eszközeként tartják számon. Egy új tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a technológia nem tudja önmagában megoldani azokat a régóta fennálló problémákat, amelyek az orvosi kutatásban és az egészségügyi ellátásban jelen vannak.
A mesterséges intelligencia is továbbviheti a meglévő előítéleteket
A kutatók szerint a női egészséggel kapcsolatos kutatások jelentős része még mindig túlságosan egyszerű, bináris módon kezeli a biológiai-, illetve a társadalmi nemet. Ezáltal számos olyan biológiai, társadalmi és kulturális tényező háttérbe szorulhat, amelyek valójában jelentős hatással vannak az egészségi állapotra.
A mesterséges intelligencia pedig azoktól az adatoktól függ, amelyeken betanítják. Ha ezek az információk hiányosak vagy torzításokat tartalmaznak, az MI-rendszerek nem feltétlenül javítják ki a problémát. Sőt, ehelyett akár tovább is erősíthetik azt.
Nyakfájás? A mesterséges intelligencia meglepő okokra mutatott rá
A szakértők szerint különösen problémás lehet, ha a mesterséges intelligenciával létrehozott előrejelzéseket automatikusan objektívnek tekintik.
Egy algoritmus ugyanis attól még nem válik elfogulatlanná, hogy technológiai megoldásról van szó. Ha a kiindulási adatok vagy az egészségügyi problémák meghatározására használt kategóriák nem megfelelőek, az eredmények is félrevezetők lehetnek.
A személyes egészségügyi adatok is veszélybe kerülhetnek
A tanulmány készítői az adatvédelemmel kapcsolatban is aggályokat fogalmaztak meg. Egyre több mesterséges intelligenciával működő egészségügyi alkalmazás nagy mennyiségű személyes egészségügyi adatot gyűjt a felhasználókról.
A kutatók szerint ennek nemcsak adatvédelmi kockázatai lehetnek, hanem az is problémát jelenthet, hogy a technológia egyre inkább az egyénre helyezheti az egészségéért viselt felelősséget.
A folyamatos önellenőrzés és az egészségügyi adatok nyomon követése ugyanis könnyen elterelheti a figyelmet azokról a társadalmi és strukturális tényezőkről, amelyek szintén jelentős szerepet játszanak a betegségek kialakulásában és az egészségügyi eredményekben.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligenciát egyre gyakrabban alkalmazzák alacsonyabb jövedelmű országokban is az egészségügyi ellátás javításának ígéretével. Ugyanakkor még nem minden esetben áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy ezek a technológiák valóban a legfontosabb közegészségügyi problémák megoldására adnak választ.
A fejlesztésbe a betegeket is be kell vonni
A kutatók szerint ezért nem érdemes úgy tekinteni a mesterséges intelligenciára, mint egy minden egészségügyi problémára alkalmazható univerzális megoldásra. Az MI fejlesztésének teljes folyamatát érdemes alaposan megvizsgálni.
Fontos kérdés például, hogy a kutatók hogyan határozzák meg az adott egészségügyi problémát, milyen adatokat gyűjtenek, kik kerülnek be az adatbázisokba és miként értelmezik az információkat.
A tanulmány készítői szerint a pácienseknek és az érintett közösségeknek is nagyobb szerepet kellene kapniuk az MI-alapú egészségügyi rendszerek kialakításában.
Emellett az adatgyűjtésnél figyelembe kell venni a megfigyeléssel, az adatvédelemmel és a társadalmi csoportok helytelen reprezentációjával kapcsolatos kockázatokat is.
A szakértők úgy vélik, hogy a női egészségügy fejlődéséhez nem elegendő újabb és újabb technológiai megoldásokat bevezetni. A biológiai és társadalmi tényezők együttes vizsgálatára, a kutatások folytatására és az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférésre ugyanúgy szükség van.
A mesterséges intelligencia így fontos szerepet tölthet be a jövő egészségügyében, de csak akkor jelenthet valódi előrelépést, ha a technológiai innováció mellett az egészségügyi kutatás és ellátás mélyebb, strukturális problémáit is kezelik.
Sok fájdalomtól kímél meg: vérvizsgálatból is felismerheti a mesterséges intelligencia a méhrákot
B.A.
