722 matematikai kéziratot tett nyilvánossá az OpenAI egy még ki nem adott belső csúcsmodell munkájából. A generatív mesterséges intelligencia eredményeit 372 kapcsolódó eredménycsaládba rendezték, és sok esetben számítógéppel ellenőrizhető formális bizonyításokat is mellékeltek hozzájuk.
Az OpenAI október elején tette közzé az eredménycsomagot, amelyet egy belső, egyelőre nyilvánosan nem elérhető frontier modell készített. A vállalat ezúttal nem egy hagyományos termékbejelentést vagy benchmarkot publikált, hanem matematikai kutatási anyagokat helyezett el egy nyilvánosan követhető adattárban. A közzététel módjáról előzetesen az Institute for Advanced Study független Mathematics and Artificial Intelligence tanácsadó csoportjával is egyeztettek.
A nyilvánosságra hozott csomag 722 kéziratból áll, amelyeket 372 egymással összefüggő eredménycsaládba rendeztek. Az OpenAI fejlesztői közösségében közölt részletek szerint a rendszer körülbelül négyezer matematikai probléma vizsgálatában vett részt. Egy-egy eredmény előállításához átlagosan nagyjából háromórányi ChatGPT Pro-szintű gondolkodási számításnak megfelelő erőforrást használtak fel a belső modellel.
A vállalat nemcsak a végső állításokat tette közzé. Sok kézirathoz Lean rendszerben készített, számítógéppel ellenőrizhető formális bizonyítás tartozik, emellett tíz rövidített példát is publikáltak arról, hogyan jutott el a modell egy-egy eredményhez. Az adattár korábbi verziókat is megőrző javítási és hivatkozási rendszert kapott, hogy később követhető legyen, ha egy bizonyításban hibát találnak vagy egy eredményt pontosítani kell.
Olvasd el: Már a fizikai fehérjében is kimutatható a mesterséges intelligencia rejtett vízjele
Elérkezhet a tudomány oda, hogy a generatív mesterséges intelligencia már nemcsak kutatói segédeszköz lesz, hanem önállóan is új bizonyítási irányokat és matematikai eredményeket javasol?
A fejlemény azért jelentős, mert a mesterséges intelligencia matematikai teljesítményét eddig gyakran előre összeállított feladatsorokon és benchmarkokon mérték. Egy nagy mennyiségű kutatási kézirat elkészítése ennél más jellegű feladat: a modellnek állításokat kell megfogalmaznia, érvelést felépítenie és olyan bizonyításokat készítenie, amelyeket szakértők vagy formális ellenőrzőrendszerek később részletesen vizsgálhatnak. Ha az eredmények érdemi része helyesnek és újnak bizonyul, az a generatív mesterséges intelligencia tudományos felhasználásának komoly előrelépése lehet.
A 722 kéziratot ugyanakkor nem szabad 722 bizonyított tudományos áttörésként értelmezni. A dokumentumok nagy része még nem ment keresztül hagyományos szakmai lektoráláson, és a matematikai közösség csak most kezdheti részletesen ellenőrizni az eredményeket, azok újdonságát és jelentőségét. Független matematikusok korábban azt is hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligenciával készített kutatásoknak ugyanazokat a tudományos normákat, pontos hivatkozást és szakmai ellenőrzést kell teljesíteniük, mint az emberi kutatásoknak.
A mostani közzététel valódi jelentősége ezért nem egyetlen látványos matematikai rekordban van. Az OpenAI azt mutatja meg, hogy egy fejlett generatív mesterséges intelligencia már nagy mennyiségben képes kutatási jellegű eredményeket, bizonyításokat és formális ellenőrzésre alkalmas anyagokat létrehozni. A következő fontos kérdés az lesz, hogy ezek közül mennyi állja ki a független matematikai ellenőrzést, mert ezen múlik, hogy a technológia valóban új tudományos eredmények rendszeres előállítójává válhat-e.
Olvasd el ezt is: Saját chiptervező modellt fejleszt együtt az OpenAI és a Synopsys
Források: OpenAI, The Verge, WIRED
CS.SZ.
