2022. 03. 16. - 09:40
Ősi szövegeket fedez fel és fejt meg a mesterséges intelligencia
Segít megfejteni, sőt dátumozni és megtalálni az ősi feliratokat a DeepMind-féle új mesterséges intelligencia, mellyel nem kis segítséget nyújt a történészeknek.
Történészeknek segít az ókori szövegek megfejtésében egy új kiegészítő eszköz: a DeepMind új mesterséges intelligencia-modellje.
A gépi tanulási technikák manapság már kínálnak olyan új eszközöket, amelyek segíthetik a régészeket a múlt megértésében – különösen, ha ókori szövegek megfejtéséről van szó.
A legújabb példa erre az Alphabet leányvállalata, a DeepMind alkotta mesterséges intelligencia-modell, amely nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy az ókori görög feliratokban visszaállítsanak hiányzó szövegeket, hanem javaslatokat is tesz, mikor készülhetett az írás - 30 éven belüli pontossággal - és a lehetséges földrajzi eredetére vonatkozóan is tippeket ad.
„A feliratok nagyon fontosak, hiszen közvetlen bizonyítékforrások... maguk az ókori emberek írták őket” – mondta Thea Sommerschield történész és gépi tanulási szakértő, aki a modell létrehozását segítette. Olvasd el: Ősi szövegek olvasását segíti a mesterséges intelligencia
Ősi szövegeket fejt meg a DeepMind új mesterséges intelligencia-modellje
Mivel nagyon idősek, ezek a szövegek gyakran sérültek, komoly kihívássá téve a restaurálást. S mivel gyakran írták őket szervetlen anyagokra - például kőre vagy fémre -, annak megállapítására, hogy mikor íródtak, nem használhatók olyan módszerek, mint a radiokarbonos kormeghatározás.
„Ezen feladatok megoldásához az epigráfusok szöveges és kontextuális párhuzamokat keresnek a hasonló feliratokban - mondta Sommerschield, aki a DeepMind munkatársával, Yannis Assael kutatóval közösen vezette a munkát. – Az ember számára azonban rendkívül nehéz az összes létező, releváns adat hasznosítása és a mögöttes minták felfedezése.”
Itt jön képbe a gépi tanulás. Az Ithaca névre keresztelt új szoftvert csaknem 78.608 ókori görög feliratból álló adathalmazra képezték ki, amelyek mindegyike metaadatokkal van ellátva – ezek leírják, hol és mikor írták őket (a történészek legjobb tudása szerint). Olvasd el: Hieroglifa-fordításra is képes a mesterséges intelligencia
Mint minden gépi tanulási rendszer, az Ithaca is mintákat keres ezekben az információkban, összetett matematikai modellekbe kódolva azokat, majd ezeket a következtetéseket használja fel a szövegre, a dátumra és az eredetre nézve.
A tudósok szerint a modell 62 százalékos pontossággal dolgozik a sérült szövegek betűinek helyreállításakor, illetve 71 százalékos pontossággal képes egy felirat földrajzi eredetét az ókori világ 84 régiója egyikének tulajdonítani. A szöveget átlagosan 30 éves időtartamon belülre helyezi.
A statisztikák ígéretesek, azonban fontos tudni, hogy az Ithaca nem képes az emberi szakértelemtől függetlenül működni.
Javaslatai végső soron hagyományos régészeti módszerekkel gyűjtött adatokon alapulnak, készítői egyszerűen egy újabb eszközként helyezik el a kriminalisztikai módszerek szélesebb halmazában, nem pedig egy teljesen automatizált mesterséges intelligencia-történészként.
„Az Ithacát kiegészítő eszközként tervezték a történészek segítésére” – mondta Sommerschield.
A szoftvert izgalmas fejleménynek nevezte Eleanor Dickey, a Readingi Egyetem klasszikus professzora is, hozzátette azonban, hogy az elveszett szöveg visszaállításának 62 százalékos pontossága nem volt megnyugtatóan magas – elmondása szerint az embereknek szem előtt kell tartaniuk, hogy az esetek körülbelül egyharmadában hibás. Azt sem tudja egyelőre, hogyan illeszkedne a szoftver a meglévő akadémiai módszertanokhoz.
A mesterséges intelligencia-modellek széles körben hozzáférhetőek lehetnek, ám ez nem jelenti azt, hogy helyettesíthetik vagy helyettesíteniük kellene a szövegeket megfejtő, erre specializálódott akadémikusokat.
Mint Eleanor Dickey megjegyezte, még nem világos, hogy ha az eszközt valóban képzett szerkesztők alkalmazzák, milyen mértékben eredményezné ez az általánosan elérhető szövegkiadások javulását - de mindenképpen érdekes lesz megtudni ezt.
L.A.
