2025. 02. 25. - 08:20
Nincs ok pánikra, segíthet a következő világjárványnál a mesterséges intelligencia
Felkészítheti a világot a következő világjárványra a mesterséges intelligencia fejlődése. Felgyorsíthatja az áttöréseket a fertőző betegségek kutatásában, de a járványokra való reagálást is.
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése felkészítheti a világot a következő világjárványra.
Egy perspektivikus tanulmány, amely a Nature szaklapban jelent meg, most először vázolta fel, miként gyorsíthatja fel a mesterséges intelligencia fejlődése az áttöréseket a fertőző betegségek kutatása terén, s hogyan segíthet hatékonyabban reagálni a járványokra.
A tanulmány különös hangsúlyt fektet a biztonságra, az elszámoltathatóságra és az etikára a mesterséges intelligencia fertőző betegségek kutatásában történő alkalmazása és használata során.
Együttműködő és átlátható környezet kialakítására szólít fel az adatkészletek és az MI-modellek tekintetében egyaránt. A tanulmány az Oxfordi Egyetem tudósai, valamint Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália és Európa akadémiai, ipari és politikai szervezetek munkatársai hozzájárulásával született meg.
A mesterséges intelligencia népegészségügyi felhasználása
A mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásai eddig túlnyomórészt az egyéni betegellátásra összpontosítottak, például a klinikai diagnosztika, a precíziós gyógyászat fejlesztésére vagy a klinikai kezelési döntések támogatására.
Ez a tanulmány azonban a mesterséges intelligencia népegészségügyi felhasználását veszi figyelembe. Megállapítja, hogy az MI módszertanának közelmúltbeli fejlesztései még korlátozott adatok mellett is egyre jobban teljesítenek – ez a mai napig jelentős szűk keresztmetszet.
A zajos és korlátozott adatokkal kapcsolatos jobb teljesítmény új területeket nyit meg a mesterséges intelligencia eszközök számára az egészség javítása érdekében, a magas és az alacsony jövedelmű országokban is. Olvasd el: Hatékonyabb Covid-vakcina készül a mesterséges intelligencia részvételével
Nincs ok pánikra, segíthet a következő világjárványnál a mesterséges intelligencia
„A következő öt évben a mesterséges intelligencia képes átalakítani a világjárványra való felkészültséget. A rutinszerűen gyűjtött éghajlati és társadalmi-gazdasági adatok terabájtjainak felhasználásával segít jobban előre megjósolni, hol fognak kitörni a járványok, illetve jelezni a pályájukat” – mondta Moritz Kraemer professzor, az Oxfordi Egyetem Pandémiatudományi Intézetének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Hozzátette: az immunrendszer és a feltörekvő kórokozók közötti kölcsönhatások tanulmányozása révén segíthet megjósolni a járványkitörések hatását az egyes betegekre. Mindezt összefoglalva, valamint, ha az MI-t integrálják az országok világjárvány-elhárítási rendszerébe, ezek az előrelépések életeket menthetnek meg és biztosíthatják, hogy a világ jobban felkészüljön a jövőbeli pandémiás fenyegetésekre.
A mesterséges intelligencia és a világjárványra való felkészülés lehetőségei
A tanulmány szerint a mesterséges intelligencia és a világjárványra való felkészülés lehetőségei az alábbiak.
Ígéretes előrelépés várható a betegségek terjedését illető, jelenlegi modelljek javítása terén - a modellezés robusztusabbá, pontosabbá és valósághűbbé tétele érdekében.
Előrelépés lehet a nagy átviteli potenciállal rendelkező területek meghatározásában, elősegítve annak biztosítását, hogy a korlátozott egészségügyi erőforrásokat a lehető leghatékonyabb módon lehessen elosztani.
Lehetőség van a genetikai adatok javítására a betegségek felügyeletében, végső soron felgyorsítva a vakcinák fejlesztését és az új változatok azonosítását.
Lehetséges, hogy az MI segít meghatározni az új kórokozók tulajdonságait, megjósolni tulajdonságaikat, illetve azonosítani, valószínű-e a fajok közötti ugrás.
A mestreséges intelligencia segíthet megjósolni, hogy a már keringő kórokozók – mint például a SARS-CoV-2 és az influenzavírus – mely új változatai jöhetnek létre, s mely kezelések és vakcinák csökkentik a legjobban a hatásukat.
A populáció szintű adatok mesterséges intelligencia által támogatott integrálása - egyéni szintű forrásokból származó adatokkal, beleértve a viselhető technológiákat, például a pulzusszámot és a lépésszámlálást – segíthet a járványok jobb észlelése és nyomon követése érdekében.
Mi több, a mesterséges intelligencia új interfészt hozhat létre a magas műszaki színvonalú tudomány és az egészségügyi szakemberek között, akik korlátozott képzettséggel rendelkeznek - javítva ezzel a kapacitást azokban a környezetekben, ahol ezekre az eszközökre a leginkább szükség van.
A mesterséges intelligencia fejlődése azonban nem érinti egyformán a világjárványra való felkészültség és reagálás minden területét.
Míg például a fehérjenyelvi modellek komoly ígéretet jelentenek annak megértésében, hogyan befolyásolhatják a vírusmutációk a betegségek terjedését és súlyosságát, az alapmodellek fejlődése csak szerény javulást jelenthet a kórokozók terjedési sebességének modellezésére szolgáló jelenlegi megközelítésekhez képest.
Emberi visszajelzések integrálása a mesterséges intelligencia modellezési munkafolyamataiban
A tudósok óvatosságra intenek, amikor azt sugallják, hogy a mesterséges intelligencia önmagában megoldja a fertőző betegségek kihívásait - mivel az emberi visszajelzések integrálása a mesterséges intelligencia modellezési munkafolyamataiban segíthet a meglévő korlátok leküzdésében.
A szerzőket különösen aggasztja a képzési adatok minősége és reprezentativitása, az MI-modellek korlátozott hozzáférése a szélesebb közösség számára, valamint a fekete doboz-modellek döntéshozatali alkalmazásához kapcsolódó lehetséges kockázatok.
„Bár a mesterséges intelligencia figyelemre méltó átalakulási potenciállal rendelkezik a járvány mérséklésében, az a kiterjedt világméretű együttműködéstől és az átfogó, folyamatos megfigyelési adatoktól függ” – mondta Eric Topol professzor, orvos, a Scripps Research Translational Institute alapítója és igazgatója, a tanulmány szerzője.
„A fertőző betegségek kitörése továbbra is állandó fenyegetést jelent, de a mesterséges intelligencia hatékony új eszközkészletet kínál a politikai döntéshozóknak, hogy tájékozott döntéseket hozhassanak arról, mikor és hogyan kell beavatkozni” – tette hozzá Samir Bhatt, a Koppenhágai Egyetem és a Londoni Imperial College munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
A szerzők szigorú benchmarkokat javasolnak a mesterséges intelligencia-modellek értékelésére, szorgalmazva a kormány, a társadalom, az ipar és a tudományos élet közötti szoros együttműködést az emberi egészség javítását szolgáló modellek fenntartható és gyakorlati fejlesztése érdekében.
B.A.
