2018. 07. 16. - 09:35
MI: virtuális valóság terápia segít túllenni a fóbián
Tudósok olyan, automatizált valóság terápiát alkottak meg, mely megkönnyíti a tériszonyosok helyzetét – a szakemberek egyéb mentális egészségügyi problémákra is alkalmaznák.
A tériszony sajnos sok embert érint, megnehezítve számukra a mindennapokat – hiszen akár egy függőfolyosón is gondot jelenthet végigmenniük.
Tudósok most olyan, automatizált valóság terápiát hoztak létre a mesterséges intelligencia terén, amely segít felülkerekedni a magasságtól való félelmen. Abban bíznak, hogy a számítógépes program – amely ember terapeuta bevonását nem igényli – használható lesz egyéb mentális problémák kezelésére is.
Úgy tűnik, a virtuális valóság kulcsszerepet játszhat a mentális egészségügyi gondok leküzdésében.
Egy 2015-es YouGov felmérés szerint a tériszony gyakoribb fóbia, mint a pókoktól, kígyóktól való rettegés, vagy a repüléstől való félelem.
Segített a virtuális valóság terápia a tériszonyban szenvedőkön
A tudósok igen biztatónak tartják, mekkora mértékben lehetne javítani a fóbiákkal küzdő emberek közérzetén a virtuális valóság (VR) terápiával.
Daniel Freeman, az Oxfordi Egyetem klinikai pszichológus professzora, a tanulmány elsőszámú szerzője, valamint az Oxford VR társalapítója, amely részt vett a kutatásban, kiemelte: a magasságtól való félelem volt az első mentális probléma, amelyet a VR kiszemelt magának, mint megoldandó feladatot.
Korábban a tudományos megközelítések csak a terápia során, segítségként használták a VR-t, az új rendszer azonban azt jelenti, hogy a képzett terapeutának még csak jelen sem kell lennie.
Nagy-Britanniában a Nemzeti Egészség Kutatási Intézet hónapokkal korábban bejelentette, hogy 4 millió fontot fektet be a virtuális valóság terápiába, mentális egészségügyi problémák kezelésére.
Ezt a projektet vezette Daniel Freeman. A kutatócsoport jelenleg a VR használatát térképezi fel, a skizofréniától kezdve a depresszió területéig.
A szakemberek 100 felnőttet választottak ki, majd osztottak két csoportra azok közül, akik tériszonyban szenvedtek. 49 embertől azt kérték, viseljenek esténként fél órán át egy fülhallgatót, heti 2-3 alkalommal, míg a másik csoportban a hagyományos kezelést alkalmazták.
Összességében 47 ember vett részt legalább egy virtuális valóság-kezelésen, s fejezett be körülbelül 4 és felet belőlük. A VR-terápiában egy avatárt lehet választani, amely az embert megszemélyesíti, ezután pedig felületet kell választani egy virtuális épületben. A program ezt követően különféle aktivitásokat kér az embertől, például meg kell menteni egy cicát egy ágról – mindez azért történik, hogy a félelem mögött gondolatokat feltérképezzék.
A résztvevőknek a tanulmány elején, a 2 hetes kezelést követően és további 2 hét múlva is kérdőíveket kellett kitölteniük.
Kiderült, hogy az a 49 ember közül, akik a VR-terápiát alkalmazták, jelentős javulás következett be a fóbia terén. A félelem általánosságban 68 százalékkal csökkent. Akik nem kaptak ilyen jellegű kezelést, azoknál csak nagyon kis mértékű változás történt – összesen átlagban 3 százalékkal lett kisebb a félelemérzet.
Vagy a mesterséges intelligencia segítségével működő, virtuális valóság terápia a jelek szerint hatékonyabbnak bizonyult, mint ha szemtől szemben beszélgetett terapeutával az ember.
László Adrienn