2022. 03. 01. - 09:00
Mesterséges intelligencia - Robotmacska segíthet a demenciában szenvedőknek

Akinek van háziállata, tudja, mennyire hangulatjavító lehet, ha kutyája örömmel várja, macskája pedig az ölébe gömbölyödik. Kutatók szerint erre a robotmacska is képes, főleg demencia esetén.
A házi kedvencek könnyen feldobják az ember hangulatát. Igaz ez a kutyákra és a cicákra is. Mi a helyzet azonban, ha az állat egy robotmacska, a gazdi pedig demenciával küzd?
Egy tanulmány során a Florida Atlantic Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak: a robotállattal foglalkozás segíthet az Alzheimer-kórban vagy az ahhoz kapcsolódó demenciában szenvedőknek. Mérsékeli a stresszt és a demenciából eredő furcsa viselkedést - anélkül, hogy vállalniuk kellene az állattartással járó összetettebb felelősséget.
„Nem gondolnánk, hogy egy kis, izgő-mozgó állat valóban változtathat valamin, és mégis: érzelmi reakciókat vált ki a kognitív zavarokkal küzdő emberekben, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük átélni egy olyan elragadó élményt, mint a játékot egy kisállattal” – mondta a tanulmány társszerzője, Lisa Wiese, az egyetem ápolási főiskolájának docense. Olvasd el: Mesterséges intelligencia - Megjött a bionikus robotmacska

Mesterséges intelligencia - Segíthet a demenciás betegeknek a robotmacska
A demencia, amelyre nincs gyógymód, világszerte több mint 50 millió embert érint.
Az Alzheimer-kórban szenvedőknél gyakran tapasztalhatók viselkedési és pszichológiai tünetek, beleértve a depressziót, az agressziót és a szorongást. A kezelésre alkalmazott gyógyszereknek pedig mellékhatásaik lehetnek.
A tanulmányhoz a kutatók 12, Alzheimer-kórban és kapcsolódó demenciában szenvedő páciens mellé adtak robotmacskát egy, a betegekkel foglalkozó központban. Elnevezhették a robotcicákat és tudatosították bennük, hogy nem élő állat. A betegek ezt követően 12 héten át napi 30 percet töltöttek heti kétszer a robotmacskával. Olvasd el: Robotkutya újratöltve
A kutatók megfigyelték, hogy a vizsgálat résztvevői mosolyogva beszélgettek robotmacskáikkal – amelyeket úgy terveztek, hogy reagáljanak a cselekvésekre, például dorombolnak, amikor megsimogatják őket.
S annak ellenére, hogy a legtöbb páciens emlékezett rá, hogy ez egy robotállat, elragadtatásukon ez mit sem változtatott. Végig vele foglalkoztak, amíg ott volt.
A kutatók három különböző hangulati és viselkedési skála segítségével értékelték a betegek hangulatát, s úgy találták, mindegyik pontszámuk javult.
A kogníciót – a gondolkodási készségeket – vizsgálva a kutatók enyhe vagy közepes javulást tapasztaltak a figyelem/számítás és a beszéd terén az utóteszt során a résztvevők több mint felénél, az előzetes teszthez képest.
A robotmacskák javították a hangulatot, a viselkedést és a mentális állapotot, s emellett alternatív módot biztosítottak a pácienseknek az önkifejezésre – jegyezte meg Wiese.
Hozzátette, hogy a hangulat és a viselkedés javulása a gondozók és a családtagok életminőségének javulását is eredményezheti.
Nem mindenki profitál ugyanakkor egy robotállatból – mondta Monica Moreno, az Alzheimer-kór Egyesület gondozási és támogatási igazgatója, aki a vizsgálatban nem vett részt. Fontos ismerni az illető személyiségét, hogy mi számít neki, mit szeret, milyen a napi rutinja.
Megfigyelések szerint a robotkedvenc inkább azoknál hatásos és enyhíti a szorongást, akik korábban valódi állatokkal is együtt éltek. A reakció más lehet azon betegeknél, akik allergiásak az állatokra, vagy eltérő múltbeli tapasztalatai vannak velük. Megjegyzete, hogy a tanulmány kisméretű volt és további kutatásra van még szükség.
A robotállat jó módszer a kapcsolatok javítására, ugyanakkor nem helyettesíthetik a valódi kapcsolatokat – mondta Monica Moreno.
A tanulmány az Issues in Mental Health Nursing folyóiratban jelent meg.
L.A.