2021. 12. 09. - 09:00
Mesterséges intelligencia - Már a robotoknak is odafigyelés kell?
Ha belerúgunk a robotkutyába vagy csúnyán bánunk a szexrobottal, aki az imént még örömöt szerzett, hogyan kellene éreznünk magunkat? Érdekes kérdéskörrel foglalkozott a Washingtoni Egyetem bioetikusa.
Tekintettel arra, hogy egyre nagyobb teret hódíthatnak a jövőben a robot-házikedvencek és a szexrobotok, felmerül a kérdés, vajon ha rossz hangulatunkban csúnyán viselkedünk velük, elítélendő a viselkedésünk?
A kérdés furcsának tűnhet, ám egy amerikai bioetikus állítja: aggodalomra ad okot a dolog és foglalkozni kell vele, ugyanis az emberek társaságért, érzelmi támogatásért egyre inkább támaszkodnak a szociális robotokra.
Nancy Jecker, a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának bioetikusa az AI & Society folyóiratban azt a kérdést is felteszi: vajon hogyan kell viselkedni egy robottal, van olyan, hogy rossz a magatartásunk? A válasz: igen.
„Úgy vélem, meg kell kérdőjeleznünk a feltételezést, hogy a robotok egyszerűen csak gépek, amelyek kiszolgálnak minket. A gyártók egyre gyakrabban építenek ma már közösségi robotokat, amelyek családias érzést keltenek az emberben. A robot lágy, tapintható, felismerhető hangokkal és válaszokkal kommunikál, van némi érzelmi intelligenciája. Ezeket úgy tervezik, hogy az emberek kötődést tudjanak kialakítani irányukban. Vagyis, hasonlóan megfontoltnak kell lennünk a társadalmi robotokkal szembeni viselkedés terén, mint valódi embertársainkkal” – fogalmazott a szakértő. Olvasd el: Gondolkodhatnak a robotok úgy, mint mi?
A robotok egyre inkább segítenek betölteni az űrt a gyorsan öregedő társadalmakban
A mai nyugati társadalmak hajlamosak eszközöknek vagy akár rabszolgának tekinteni a robotokat, amelyek pusztán az emberi célok eléréséért léteznek. A felfogásuk szerint a technológiák, bármilyen kifinomultak is, egyszerűen csak eszközök, melyek az embereket segítik a feladatok jobb ellátásában.
Jecker megjegyezi: természetesen, egy robotporszívó esete kicsit más, mint azoké az emberszerű robotoké, amelyek egyre inkább segítenek betölteni a társadalmi űrt a gyorsan öregedő társadalmakban – a tendencia világszerte jellemző. Olvasd el: Beépített terapeuta is lehet a mesterséges intelligencia?
„Az alapvető társadalmi csoportok egyre kisebbek és az emberek nagyobb valószínűséggel maradnak egyedül, ahogy elérik az idősebb kort. Hiány van olyan munkaerőben, aki gondoskodik ezekről az emberekről” – mondta a bioetikus, hozzátéve, hogy a szakképzett ápoló létesítményekben és a tartós ápolási intézményekben már bevezettek szociális robotokat, amelyek mozgásgyakorlatokban segítenek, történeteket tudnak olvasni és interaktív játékokba is be tudják vezetni az idősebb felnőtteket. Sőt, még érzelmi közelséget is biztosítanak.
Mindez nem azt sugallja, hogy az emberek lemondanak a valódi kapcsolatokról, vagy semmibe vennék a prioritásokat. Jecker lehetőséget lát a nyugati társadalmak esetében arra, hogy kiszélesítsék az emberi életet pozitívan befolyásoló kapcsolatokról való elképzeléseiket.
Kiemelte a sinto japán hitrendszert, mely azon az elképzelésen alapul, hogy a kami (szellemek vagy istenek) mindenben ott él, beleértve a nyugatiak által élettelennek tartott tárgyakat is, például a robotokat. Olvasd el: Ennyien szeretnének robottal szexelni
Jecker hangsúlyozta, hogy Japánban a robotokat az emberek maguk számára értékesnek tartják. De amikor a az ottani gyártók robotokat küldenek a nyugati országokba, „hasznosként” adják el őket.
A bioetikus elemzése arra a környezetfilozófiára is kitért, amely a nepáli őslakos serpákat jellemzi - a Himalája hegyvonulata és a természet egyéb jellemzői iránt tanúsított tiszteletre.
Az androidokból és a kisállat-robotokból nyilvánvalóan hiányozhatnak olyan belső tulajdonságok, mint a tudatosság és a kreativitás. Nincs olyan különleges tulajdonságuk, amely nagyobb tiszteletre késztetné az embereket.
Jecker azonban feltételezi, hogy a szociális robotokkal kialakított kapcsolatok mégis értékesek lehetnek. Ez önmagában is indokolhatja, hogy tisztelettel kezeljük őket, mint olyasmiket, amelyek értékes kapcsolatokhoz járulnak hozzá.
„Ha a nyugati gondolkodás továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a társadalmi robotokat csak eszközöknek vagy rabszolgáknak tekintse, rossz szolgálatot tesz magának, s ezzel lezárja annak lehetőségét, hogy kalandként viszonyuljon hozzájuk, értékes társadalmi kapcsolatokat alakítson ki velük” – fogalmazott a bioetikus.
L.A.
