2021. 11. 04. - 09:00
Mesterséges intelligencia - Gondolkodhatnak a robotok úgy, mint mi?
Megtanítható-e az intelligencia a robotoknak, gondolkodhatnak-e emberként? Az agyi jeleket értelmező technológia fejlődése még ehhez is hozzájárulhat.
Az ún. fizikai tározó (rezervoár) számítástechnika, vagyis az agyi jeleket értelmező technológia fejlődése hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberhez hasonlóan gondolkodó mesterséges intelligencia gépek jöjjenek létre – tudatta egy új tanulmány, melyet az Applied Physics Lettersben közöltek a kutatók.
Ebben a Tokiói Egyetem kutatói felvázolták, miként lehet egy robotot megtanítani, hogy navigáljon egy labirintusban, a géphez csatlakoztatott agyidegsejt-kultúra elektromos stimulálásával. Ezeket az idegsejteket – vagy neuronokat - élő sejtekből növesztették ki és a számítógép fizikai tárolójaként szolgáltak koherens jelek létrehozásához.
A jeleket homeosztatikus jeleknek tekintik, melyek megmondják a robotnak, hogy a belső környezetet egy bizonyos tartományon belül tartsa – ez szolgál kiindulópontként, amikor szabadon mozog a labirintusban. Olvasd el: Életszimulátorral szolgálhat 2050-re a technológia
Az agyi jeleket értelmező technológia hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberhez hasonlóan gondolkodó mesterséges intelligencia gépek jöjjenek létre
Bármikor, amikor a robot rossz irányba kanyarodott vagy fordult, a sejttenyészetben lévő neuronokat elektromos impulzus zavarta meg.
A kísérletek során a robot folyamatosan táplálta a zavarjelek által megszakított homeosztatikus jeleket, amíg sikeresen meg nem oldotta a labirintus-feladatot.
Az eredmények azt sugallják, hogy a célirányos viselkedés minden további tanulás nélkül generálható, ha zavarjeleket küldenek egy megtestesült rendszernek. A robot nem láthatta a környezetet, nem kapott más szenzoros információt sem, így teljes mértékben az elektromos próba-hiba impulzusoktól függött. Olvasd el: Elfogták, majd elengedték a mesterséges intelligencia-művészt
„A kísérleteink engem is arra ösztönöztek, hogy feltételezzem: az intelligencia egy élő rendszerben olyan mechanizmusból jön létre, amely koherens kimenetet von ki egy rendezetlen vagy kaotikus állapotból” - fogalmazott Hirokazu Takahashi, a tanulmány társszerzője, gépészeti informatikai docens.
A fenti elvvel a kutatók megmutatták, hogy intelligens feladatmegoldó képességek létrehozhatók fizikai tároló számítógépek segítségével, kaotikus idegi jelek kinyerésére és homeosztatikus vagy zavarjelek továbbítására.
Ennek során a számítógép létrehoz egy tározót, amely megérti a feladat megoldását.
„Egy általános iskolás gyerek agya nem képes matematikai problémák megoldására egy főiskolai felvételi vizsgán, valószínűleg azért, mert az agy dinamikája vagy úgymond, fizikai tároló számítógépe nem elég gazdag - magyarázta Takahashi. - A feladatmegoldó képességet az határozza meg, hogy a hálózat térbeli és időbeli minták mennyire gazdag repertoárját tudja generálni.”
A kutatócsapat úgy véli, hogy a fizikai tárhely-számítástechnika ebben az összefüggésben hozzájárul az agyi mechanizmusok jobb megértéséhez és egy neuromorf számítógép újszerű kifejlesztéséhez vezethet.
L.A.
