2025. 04. 09. - 14:16
Megfigyelnek, mielőtt bűnt követsz el? Itt a bűn-előrejelző MI algoritmus!
A brit kormány mesterséges intelligenciát vetne be a gyilkosságok előrejelzésére, de az aktivisták szerint ez nem más, mint egy digitális rémálom.
A brit Igazságügyi Minisztérium egy új, minden eddiginél ellentmondásosabb programon dolgozik, amely mesterséges intelligencia segítségével próbálja megjósolni, kikből lehet a jövőben gyilkos. A terv lényege, hogy meglévő bűnügyi adatbázisokat és személyes adatokat kombinálva algoritmusok jelöljék ki azokat az embereket, akik fokozott kockázatot jelenthetnek súlyos erőszakos bűncselekmények elkövetésére. A projekt állítólag már évek óta készül és az első lépéseit a brit kormányfő hivatala kezdeményezte Rishi Sunak vezetése idején.
A terv neve eredetileg „homicide prediction project” volt, de később kevésbé ijesztően hangzó „sharing data to improve risk assessment” névre keresztelték át. A háttérben azonban változatlan maradt a cél: minél több adattípus felhasználásával javítani a gyilkosságok kockázatának előrejelzését. Az adatok között megtalálható a rendőrségi nyilvántartási szám, születési dátum, etnikai hovatartozás és egyéb különösen érzékeny információk, például mentális egészségi állapot, függőségek vagy öngyilkossági kockázatok.
Komoly viták alakultak ki ebből az ügyből a szigetországban és még hol a vége…
A terv bírálói, köztük a Statewatch nevű civil szervezet, egyenesen „rémisztő” fejleményként értékelik a kezdeményezést. Ők azt állítják, hogy a projekt nem csak az elítéltek, hanem olyan emberek adatait is felhasználja, akik például áldozatként fordultak a hatóságokhoz – ez pedig szerintük rendkívül veszélyes precedenst teremthet. A szervezet szerint ezzel a megközelítéssel a rendszer szisztematikusan felerősítené a már most is meglévő társadalmi és etnikai torzulásokat a brit igazságszolgáltatásban.
A brit hatóságok ugyanakkor határozottan cáfolják, hogy az algoritmusok „ártatlan” emberek adatait is feldolgoznák. Állításuk szerint kizárólag olyan személyek szerepelnek a mintában, akiknek van már legalább egy jogerős büntetőítélete. Szerintük a projekt kizárólag kutatási céllal folyik és azt vizsgálja, vajon az új típusú adatok beépítése valóban javítja-e a kockázatbecslést a próbaidősök esetében.
A módszer azonban egyre több kérdést vet fel: vajon etikus-e, hogy egy állam algoritmusokra bízza, ki jelent potenciális veszélyt a társadalomra? Hol húzódik a határ a megelőzés és a tömeges megfigyelés között? És vajon mit jelent ez a jövő igazságszolgáltatása számára, ahol az ítéletet már nem bíró, hanem egy gép mondja ki – évekkel azelőtt, hogy a bűntett megtörténne? Érdekes dolgokat hoz a jövőben a mesterséges intelligencia.
CS.SZ.
