Beszédleíró szoftver a magyar bíróságokon

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke sajtótájékoztatón elmondta: a szoftvernek köszönhetően felszabadult időt az igazságügyi alkalmazottak érdemi feladatokra fordíthatják. Kiemelte, hogy a bírósági szervezet "átvezetése a 19. századból a 21. századba" különösen fontos, hiszen az igazságos ítélkezés nemcsak a jogszabályoktól függ, hanem attól is, hogy miként lehet segíteni a bírók munkáját, és ide tartozik a beszédfelismerő szoftver alkalmazása is. Emellett Egerben már távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermeket alakítottak ki, melyek révén lehetőség lesz arra, hogy a kép- és hangrögzítés miatt gyorsan és könnyen feldolgozhatóvá, megismerhetővé váljon a tárgyalások tartalma. 

 

A beszédleíró szoftvernek köszönhetően az egész bírósági rendszer átalakulhat

 

 

A mesterséges intelligencia nem csak az adminisztrációt segítheti elő, hanem már a nyomozást is. Az ACLU tavaly szeptemberben tett közzé egy jelentést, amely az MI és a büntetőjog kapcsolatát boncolgatja. A jelentés konkrét példával szolgál: Amerikában DNS-s minta alapján ítéltek börtönbüntetésre egy szexuális bűnözőt. A minta egy nagyobb, kevert DNS-ből származott, az elkövetőét pedig a TrueAllele nevű algoritmus szűrte ki. 

 

 

 

Több amerikai államban már algoritmusok segítik a bírói döntést: a szoftver kockázatelemzést hajt végre az ismert adatok alapján, képes meghatározni, hogy tárgyalásra kerül-e majd sor, vagy megegyezésre, illetve, hogy az elkövető képes-e visszailleszkedni a társadalmba, vagy rács mögött a helye. Természetesen az új technológiák bevezetése mindig kockázatot jelent, de magába foglalja a fejlődés lehetőségét is. Az ilyen algoritmusok mellőzik az emberi érzelmeket, így a vádlottnak többek között nem kell tartania elfogultságtól, diszkriminációtól, vagy attól, hogy a bírónak rossza a kedve, mert kihagyta a reggelit. A döntés során a felelősség természetesen továbbra is a bíróké, az cél, hogy megkönnyítsék a munkát, nem pedig helyettesítsék.

 

/Takács Dalma