2024. 12. 11. - 08:25

Az eddigi legkisebb robot még szövetmintában is manőverezhet

Az eddigi legkisebb robot még szövetmintában is manőverezhet

Megalkották az eddigi legkisebb robotot a kutatók, amely képes járni, sőt akár egy szövetmintában is manőverezhet.

Az eddigi legkisebb sétáló robotot hozták létre a Cornell Egyetem kutatói. A robot elég kicsi ahhoz, hogy kölcsönhatásba lépjen a látható fény hullámaival, s továbbra is függetlenül mozogjon, így eljutva meghatározott helyekre.
 
Képes manőverezni például egy szövetmintában is. Vagyis, képeket készíthet és méréseket végezhet a test legkisebb szerkezeteiben.
 
A kutatók a Science szakfolyóiratban tették közzé alkotásuk részleteit.
 
„Egy sétálórobot, amely elég kicsi ahhoz, hogy kölcsönhatásba lépjen a fénnyel és hatékonyan alakítsa azt, egy mikroszkóp lencséjét közvetlenül a mikrovilágba helyezi” - fogalmazott Paul McEuen, a fizikai tudomány emeritus professzora, a csapat vezetője. Olvasd el: Mesterséges intelligencia - Alakváltó mikrorobotok visznek gyógyszert a rákos sejtekhez
 
Az eddigi legkisebb robot még szövetmintában is manőverezhet
Az eddigi legkisebb robot még szövetmintában is manőverezhet
 
Mint mondta, a robot képes közeli képalkotást végezni, amit egy hagyományos mikroszkóp soha nem tudna megoldani. Olvasd el: Hogyan segítik mikrorobotok és a nanotechnológia a fogászatot?
 
Világrekord robotszinten
 
A Cornell tudósai már most tartják a világ legkisebb, 40-70 mikronos sétálórobotjának világrekordját.
 
„Ezek a robotok 5 mikron és 2 mikron méret közöttiek. Aprók, s rávehetjük őket arra, hogy bármit megtegyenek, ha mozgásukat vezérlő mágneses mezőket szabályozzuk” – fogalmazott Itai Cohen  fizikaprofesszor, a tanulmány társszerzője.
 
A diffrakciós robotika először kapcsolja össze a nem lekötött robotokat olyan képalkotási technikákkal, amelyek a látható fény diffrakciójától függenek – a fényhullám meghajlásától, amikor az egy nyíláson át vagy valami egyéb körül halad.
 
A képalkotó technika a fény hullámhosszával összemérhető méretű nyílást igényel.
 
Ahhoz, hogy az optika működjön, a robotoknak ezen a skálán kell lenniük – ahhoz pedig, hogy elérjék a célokat a képalkotáshoz, fontos önállóan mozogniuk.
 
A Cornell kutatócsapata mindkét célt elérte.
 
A mágnesek által vezérelve mozgást végző robotok férgek módjára, hüvelyknyi mozgásokkal haladhatnak szilárd felületen.
Az apró robotok ugyanezen mozdulatokkal folyadékokon is „úszhatnak”.
 
A manőverezhetőség, a rugalmasság és a szubdiffrakciós optikai technológia kombinációja jelentős előrelépést jelent a robotika területén – mutattak rá a kutatók.
 
A kutatást a Cornell Center for Materials Research, a National Science Foundation és a Cornell NanoScale Tudományos és Technológiai Facility közösen valósította meg.
 
 
B.A.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.