2025. 04. 12. - 09:00
Kína már szabályozza a jövőt
A kínai kiberhatóság már listázza a mesterséges intelligencia szolgáltatásokat, ezzel pedig új korszakot nyitott a globális generatív MI szabályozásban.
A generatív mesterséges intelligencia fejlődése már nem csupán technológiai kérdés: geopolitikai és társadalmi hatásai miatt egyre több ország igyekszik megfékezni és keretek közé szorítani. Kína – a világ egyik legfejlettebb GMI-ökoszisztémájával – immár több mint 346 generatív mesterséges intelligencia szolgáltatást regisztrált hivatalosan a “Kínai Kiberbiztonsági Igazgatóságánál”. Ez a gyakorlat nemcsak az országon belüli fejlesztésekre, hanem a globális technológiai versenyre is erőteljes hatással van.
A nyilvántartásba vétel nem csupán adminisztratív jellegű: minden generatív olyan mesterséges intelligencia szolgáltatás, amely véleményformáló hatással bírhat vagy tömegek mozgósítására képes, csak külön engedéllyel működhet. Ez különösen fontos szempont a közösségi médiát, zenei és képi generátorokat, illetve a virtuális asszisztenseket illetően, hiszen ezek a platformok már most is képesek valós idejű társadalmi diskurzusokat befolyásolni.
A kínai kormány nem bíz semmit a véletlenre: a regisztrált szolgáltatásoknak nyilvánosan meg kell jeleníteniük az adott mesterséges intelligencia modell nevét és az engedélyezési számukat, legyen szó egy videókészítő algoritmusról vagy egy chatbotról. Ez átláthatóságot ígér a felhasználók felé, de egyúttal komoly kontrollt is a hatóság kezében. Az ilyen irányú szabályozás nemcsak a felhasználói bizalom építését célozza, hanem megelőzi az esetleges visszaéléseket is.
Kína már megint a jövőben jár
A Deepseek nevű modell felemelkedése a kínai generatív MI-szcénában jól jelzi, mekkora erőforrások mozdulnak meg a mesterséges intelligencia fejlesztések mögött. A Baidu Ernie Botja mellett egyre több fejlesztő lép színre, akik már nemcsak Kínában, hanem globálisan is versenyeznek a figyelemért és a befektetésekért. Ez a dinamika előbb-utóbb Magyarországra is begyűrűzik, hiszen a kínai technológiai befolyás már most érezhető Európában, akár mobilgyártásról, akár szoftveres megoldásokról beszélünk.
Mi a tanulság számunkra? Európa egyelőre sem technológiai, sem jogi értelemben nincs teljesen felkészülve arra, hogy hasonló nyilvántartási vagy engedélyezési rendszert vezessen be. Ugyanakkor az, hogy Kína már lépett, figyelmeztetés lehet: a generatív mesterséges intelligencia nemzetbiztonsági kérdéssé vált. Ideje lenne nekünk is feltenni a kérdést: ki, mit, milyen generatív mesterséges intelligenciát használ és miért?
CS.SZ.
