2025. 05. 22. - 07:00
Japán titkos forradalma: generatív mesterséges intelligencia a városházán
Japánban az önkormányzatok fele már vagy bevezette vagy tervezi a generatív mesterséges intelligencia használatát és ez még csak a kezdet.
Japán, a technológiai újítások hazája most ismét példát mutat a világnak, ezúttal az államigazgatás digitalizálásában. A belügyminisztérium friss felmérése szerint az önkormányzatok közel fele már használja vagy tervezi bevezetni a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását a napi munkafolyamatokban. Ez nem csupán egy trend, hanem egy paradigmaváltás: a bürokratikus rutinok helyét fokozatosan átveszi a gondolkodó technológia.
A legtöbb önkormányzat olyan feladatoknál alkalmazza a generatív mesterséges intelligenciát, ahol gyors és pontos szövegalkotásra van szükség, például beszédek megírásánál vagy jegyzőkönyvek összefoglalásánál. Ezek a rendszerek már most is órákat takarítanak meg a hivatalnokoknak, miközben biztosítják az információk egységes és érthető tálalását. A generatív mesterséges intelligencia így nemcsak gyorsít, hanem strukturál is, ami különösen fontos egy olyan adminisztrációs kultúrában, mint a japán.
Japánban már a polgármester is mesterséges intelligenciát használ?
A bevezetés egyik legnagyobb akadálya a használati irányelvek hiánya volt. A több mint 1700 megkérdezett önkormányzatból körülbelül 1000 még csak most dolgozza ki saját szabályozását a generatv mesterséges intelligencia használatára. A japán kormány azonban már készül egy 2025-ös nyári jelentéssel, amely irányt mutat a helyi hatóságoknak, ez pedig jelentős lépés a transzparens és biztonságos mesterséges intelligencia-alkalmazás felé.
Bár a technológia bevezetése mindig hordoz magában kockázatokat, például a torzított tartalmak vagy az adatok helytelen kezelésének veszélyét, Japán esete azt mutatja, hogy megfelelő szabályozással ezek kezelhetők. Sőt, a generatív mesterséges intelligencia itt nem veszélyforrásként, hanem erőforrásként jelenik meg: egyfajta intelligens asszisztensként, amely a köztisztviselők munkáját támogatja.
A japán példa azt is bizonyítja, hogy a közszféra digitalizációja nem utópia, hanem valóság. A generatív mesterséges intelligencia nem helyettesíti az embert, hanem megerősíti: az adminisztrátor nem helyettese lesz a gépnek, hanem stratégiai irányítója. A modern közigazgatás egyik kulcsa éppen ebben a harmóniában rejlik, ahol az emberi tapasztalatot kiegészíti a gépi gyorsaság és pontosság.
CS.SZ.
