2022. 10. 06. - 09:50
Jól jön a fogászati ellátás szívroham előtt
Jobb esélyeik vannak szívinfarktust követően azoknak, akik részesültek parodontális fogászati ellátásban az esemény előtt – állapította meg egy tanulmány.
Ma már nem újdonság, hogy a fogászati és az egészségügyi ellátás összefügg egymással – kevesebbet tudnak azonban a szakemberek arról, milyen kapcsolatban áll például a fogászati beavatkozás az akut események, például szívinfarktusok utáni egészségügyi következményekkel.
Erre voltak kíváncsiak a Michigani Egyetem kutatói, amikor tanulmány készítettek: 2016 és 2018 között parodontális (azaz fogány-betegség) kezelésben, fogtisztításban vagy fogászati ellátásban nem részesülő betegeket vizsgáltak, akiknek 2017-ben akut miokardiális infarktust – szívrohamot – szenvedtek el.
Jól jön a fogászati ellátás szívroham előtt
Kiderült, hogy a szívinfarktuson átesett és parodontális kezelésben részesült pácienseknek volt a legrövidebb a kórházi tartózkodása, s több volt esetükben az utóvizsgálat is. A leghosszabb ideig azok feküdtek kórházban, akik nem vettek igénybe fogászati ellátást.
„Több tényezőt is ellenőriztünk, a parodontológiai csoportban nagyobb volt az esély a kórház utáni látogatásokra” - mondta el Romesh Nalliah, a tanulmány társszerzője, az U-M Fogászati Iskola betegellátási dékánhelyettese.
Nem volt statisztikailag jelentős különbség a többi csoport - aktív parodontális gondozás és rendszeres gondozás – között ahhoz a csapathoz képest, aki nem vett igénybe ellátást.
Nem állapított meg a tanulmány ok-okozati összefüggést a fogágybetegség és a szívbetegség esetében, de az ehhez hasonló kutatások hozzájárulnak annak megértéséhez, van-e összefüggés a száj egészsége és az általános egészség között – jegyezte meg Nalliah.
Évente 800 ezer szívinfarktusos eset történik csak az Egyesült Államokban - a parodontális betegségben szenvedőknél pedig nagyobb a kockázata annak, hogy szívroham után kórházba kerüljenek.
Nalliah és munkatársai szerették volna megvizsgálni a parodontális ellátás és a szívrohamos kórházi kezelés, valamint az akut ellátást követő 30 napon belüli nyomon követési látogatások közötti összefüggést. A MarketScan adatbázis segítségével találtak 2370 olyan beteget, akik megfeleltek a vizsgálati kritériumoknak.
A páciensek 47 százaléka részesült rendszeres vagy egyéb szájápolásban, 7 százaléka aktív fogágykezelésben, 10 százalékuk pedig kontrollált fogágyápolásban (karbantartás). Több mint 36 százalékuk nem vett igénybe szájápolást, mielőtt a szívrohamot követően kórházba került.
A tanulmányt a Journal of the American Dental Association folyóiratban tették közzé.
„A fogászatot gyakran az általános egészségügyi ellátástól elszigetelten végzik - mondta Nalliah. - Eredményeink alátámasztják a bizonyítékot, hogy az orvosi és a fogászati egészség szorosan összefügg egymással. Egyre több, a miénkhez hasonló tanulmány bizonyítja, hogy hiba az orvostudományt a páciens szájhigiéniájának átgondolt figyelembevétele nélkül gyakorolni.”
Nalliah szerint az orvosi és fogorvosi csapatok közötti jobb kommunikáció segíthet a korai beavatkozásban – a cél biztosítani a fogágy egészségének stabilitását azon betegeknél, akiknél a szívbetegség kockázati tényezői jelen vannak.
„Fontos, hogy a fogászati ellátást beépítsük a rutin orvosi ellátásba. A biztosításoknak is elő kell segíteniük ezt a kapcsolatot, nem pedig külön kiegészítő fedezetként ajánlani fogászati biztosítást” – tette hozzá.
L.A.
