2024. 01. 05. - 09:50
Érzéseket azonosít a mesterséges intelligencia pszichoterápiás helyzetekben
A mesterséges intelligencia megbízhatóan észleli az érzelmeket az arckifejezések alapján pszichoterápiás helyzetekben – derült ki egy új tanulmányból.
Megbízhatóan azonosítja az érzelmeket arckifejezések alapján a mesterséges intelligencia pszichoterápia esetén – állapította meg egy új tanulmány.
Az arc tükrözi az ember érzelmi állapotát. Az arckifejezések értelmezése pszichoterápiás kutatás részeként például hatékony módja annak, hogy jellemezzük, hogyan érzi magát egy személy az adott pillanatban.
Az 1970-es években Paul Ekmann pszichológus dolgozott ki egy szabványosított kódrendszert, hogy az olyan alapvető érzelmeket, mint a boldogság, az undor vagy a szomorúság hozzárendelje egy kép- vagy videósorozat arckifejezéséhez.
Mesterséges intelligencia vette észre az apró jeleket
Ekman rendszere nagyon elterjedt és a pszichológiai érzelemkutatás standardjának számít – mondta dr. Martin Steppan, a Bázeli Egyetem Pszichológiai Karának pszichológusa. Olvasd el: MI-terápia csökkentheti a depressziót és a szorongást
Érzéseket azonosít a mesterséges intelligencia pszichoterápiás helyzetekben
A rögzített arckifejezések elemzése és értelmezése azonban rendkívül időigényes a kutatási projektek vagy pszichoterápia részeként - ezért a pszichiátriai szakemberek gyakran alkalmaznak kevésbé megbízható, közvetett módszereket, például bőrvezetési méréseket, amelyek az érzelmi izgatottság mértékét is megmutathatják.
„Ki akartuk deríteni, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek megbízhatóan meghatározhatják-e a betegek érzelmi állapotát a videofelvételeken” – magyarázta dr. Steppan, aki Klaus Schmeck emeritus professzorral, dr. Ronan Zimmermannal és dr. Lukas Fürerrel közösen dolgozta ki a tanulmányt. A kutatók a Psychopathology folyóiratban tették közzé eredményeiket.
Az MI egyetlen arckifejezést sem hagy figyelmen kívül
A kutatók szabadon elérhető mesterséges neurális hálózatokat használtak, amelyeket hat alapvető érzelem (boldogság, meglepetés, harag, undor, szomorúság és félelem) észlelésére tanítottak több mint 30 ezer arcfotó segítségével.
Ez a mesterséges intelligencia rendszer ezután a Bázeli Egyetem Tudományos Számítástechnikai Központjában összesen 23, borderline személyiségpatológiában szenvedő beteg terápiás üléseinek videóadatait elemezte. A nagy teljesítményű számítógépnek több mint 950 órányi videofelvételt kellett feldolgoznia a tanulmányhoz.
Az eredmények megdöbbentőek voltak: a három képzett terapeuta elemzése és a mesterséges intelligencia-rendszer statisztikai összehasonlítása figyelemre méltó egyezést mutatott.
A MI-rendszer olyan megbízhatóan értékelte az arckifejezéseket, mint az ember. Sőt, képes volt még a legrövidebb érzelmeket is felismerni ezredmásodperces tartományon belül, például egy apró mosolyt vagy undort.
Az ilyen típusú mikrokifejezéseket a terapeuták figyelmen kívül hagyhatják, vagy csak tudat alatt észlelik őket. Az MI-rendszer ezért a képzett terapeutákhoz képest fokozott érzékenységgel képes mérni a múló érzelmeket.
Továbbra is fontos az interperszonális kommunikáció
Az MI-elemzés egy meglehetősen váratlan dologra is felhívta a figyelmet. Azok a betegek, akik érzelmi érintettséget mutattak és mosolyogtak a terápiás alkalom elején, ritkábban mondták le a pszichoterápiát, mint azok, akik érzelmilegnek nem tűntek érintettnek a terapeutájukkal szemben. Ez a „társadalmi” mosoly tehát jó előrejelzője lehet a terápia sikerének olyan személyeknél, akiknél a személyiségpatológia határvonalának tünetei láthatóak.
„Nagyon meglepődtünk, amikor azt tapasztaltuk, hogy a viszonylag egyszerű MI-rendszerek ilyen megbízhatóan képesek az arckifejezéseket érzelmi állapotukhoz rendelni” – jegyezte meg Steppan.
A mesterséges intelligencia ezért a terápia és a kutatás fontos eszközévé válhat. Az MI-rendszerek felhasználhatók kutatási tanulmányokból származó, meglévő videofelvételek elemzésére, hogy könnyebben és közvetlenebben észleljék a beszélgetés érzelmileg releváns pillanatait. Ez a képesség segítheti a pszichoterapeuták felügyeletét is.
Mindazonáltal a terápiás munka továbbra is elsősorban az emberi kapcsolatokról szól és továbbra is emberi terület marad, legalábbis egyelőre – tette hozzá a szakember.
L.A.
