A mesterséges intelligencia az egyetemi oktatást és a jövő szakembereinek képzését is átalakíthatja. Kínai egyetemi és vállalati vezetők szerint a hagyományos tudásátadás helyett az önálló tanulás, a kritikus gondolkodás és az MI-válaszok értékelése kerülhet előtérbe.
A mesterséges intelligencia fejlődése alapjaiban változtathatja meg az egyetemek működését és a jövő szakembereinek képzését.
Kínai egyetemi és iparági vezetők szerint a felsőoktatásnak a hagyományos tudásátadás helyett egyre inkább az önálló tanulásra, a kritikus gondolkodásra és az MI-eszközök értékelésére kell felkészítenie a hallgatókat.
Az intézmények infrastruktúrájában pedig a könyvtárak mellett a számítási kapacitás és az adatközpontok is meghatározó szerepet kaphatnak.
Új készségeket követel a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a munkahelyeket és a vállalatok működését alakítja át, hanem az oktatási rendszerekre is egyre nagyobb hatást gyakorol. A felsőoktatási intézményeknek ezért újra kell gondolniuk, milyen tudást és képességeket érdemes átadniuk a hallgatóknak.
A témát a Hongkongi Egyetem pekingi központjában megrendezett HKU Talent Forum résztvevői is megvitatták. Az eseményen egyetemi kutatók, oktatási szakemberek, valamint a JD.com és a Xiaomi vezetői beszéltek arról, hogyan változtatja meg a technológiai fejlődés a tehetséggondozást és az egyetemek feladatait.
Lin Chen, a Hongkongi Egyetem alelnöke szerint a mesterséges intelligencia egyszerre jelent lehetőséget és kihívást.
Olvasd el: Vészesen csökken a munkaerő, mesterséges intelligencia segíthet a japánoknak
A jövő szakembereinek kíváncsiságra, biztos elméleti alapokra és önálló, innovatív gondolkodásra lesz szükségük. Emellett képesnek kell lenniük arra is, hogy bizonytalan helyzetekben felelős döntéseket hozzanak.
A tudásátadás helyett a tanulás képessége kerülhet előtérbe
Tan Jianrong, a Kínai Mérnöki Akadémia tagja szerint az egyetemeknek át kell alakítaniuk a hagyományos oktatási módszereket. Úgy véli, a különböző tudományterületek közötti határokat is érdemes lebontani, hiszen a jövőben egyre nagyobb szükség lesz több szakterület ismereteit összekapcsoló szakemberekre.
A professzor szerint a felsőoktatásnak nem pusztán ismereteket kell átadnia, hanem azt is meg kell tanítania a hallgatóknak, hogyan sajátítsanak el új tudást. Ahogy fogalmazott: „Ne halat adjunk, hanem halászni tanítsunk.”
Ez különösen fontos lehet egy olyan korszakban, amikor a mesterséges intelligencia rövid idő alatt képes hatalmas mennyiségű információt feldolgozni, illetve számos szakmai feladatban támogatást nyújtani.
Az egyetemek új központjai lehetnek az adatközpontok
A mesterséges intelligencia nemcsak a tananyagokat és az oktatási módszereket alakíthatja át, hanem az egyetemek fizikai és digitális infrastruktúráját is.
Xue Lan, a Tsinghua Egyetem Schwarzman College intézményének dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy nyelvi modellek már jelentős hatást gyakorolnak bizonyos szűkebb területekre, például a programozásra.
Az egészségügyben, az oktatásban és az önvezető járművek fejlesztésében azonban a gyakorlati alkalmazásuk egyelőre korlátozottabb, mint azt sokan várják.
A szakember szerint ugyanakkor a mesterséges intelligencia már megszüntette a felsőoktatás korábbi kizárólagos szerepét a szakmai tudáshoz való hozzáférésben. A jövő egyetemeit ezért nem csupán a könyvtárak és a sportlétesítmények határozhatják meg, hanem a számítási platformok, az adatközpontok és az intelligens oktatási rendszerek is.
Kínában például több egyetem már konkrét lépéseket tett ebbe az irányba. A Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem az év közepén elindította Token Programját, amelyben minden hallgató napi 100 millió tokenhez jut.
A Pekingi Posta- és Távközlési Egyetem szeptemberben közel tízezer elsőéves hallgatónak biztosított ingyenes számítási fiókokat. A Tongji Egyetem pedig október 26-án heti 100 millió token hozzáférését tette lehetővé valamennyi oktatója és hallgatója számára.
Az MI-eredmények értékelése is alapvető készséggé válik
A vállalati vezetők szerint a munkaerőpiac gyors változásai miatt a diplomásoknak is folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz.
Duan Nan, a JD.com alelnöke úgy látja, hogy az iparágban a fejlesztések és a változások szinte napi rendszerességgel követik egymást. Emiatt a munkavállalóknak nemcsak szaktudásra, hanem gyors alkalmazkodóképességre és különböző területek ismereteinek összekapcsolására is szükségük lesz.
A vezető szerint az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésének korszakában különösen fontos készség lesz az ítélőképesség, tehát annak felismerése, hogy az MI által előállított válasz mennyire pontos és használható, illetve milyen kérdéseket érdemes feltenni a rendszernek.
Wang Bin, a Xiaomi MI-laboratóriumának igazgatója arról beszélt, hogy a gyors technológiai változások a vállalatok számára is bizonytalanságot jelentenek. A cégeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell és nem érdemes ragaszkodniuk a korábbi szervezeti és működési struktúrákhoz.
A szakember saját példáját is megemlítette: korábbi természetesnyelv-feldolgozási szaktudásának egy része mára elavult, ezért a mindennapi munkájában ő maga is rendszeresen használ új mesterségesintelligencia-eszközöket.
A Xiaomi vállalati szinten is kísérletezik az úgynevezett MI-natív működéssel. Különböző csapatok próbálják ki az új technológiákat, tapasztalataikat pedig heti, sőt akár napi rendszerességgel is megosztják egymással.
A kínai egyetemi és vállalati szakemberek szerint a mesterséges intelligencia korszakában tehát nem elegendő egyszer megszerzett tudásra építeni. Az önálló tanulás, az alkalmazkodóképesség és a technológiai eredmények kritikus értékelése egyaránt meghatározóvá válhat a jövő szakemberei számára.
Olvasd el ezt is: A magyarok fele szerint kevesebb állás lesz a mesterséges intelligencia miatt
Forrás: China Daily
B.A.
