Érdekes eredményt hozott egy több mint kétezer kisvállalkozás adatait vizsgáló amerikai kutatás: a generatív mesterséges intelligenciát használó cégeknél gyorsabban nőtt a foglalkoztatotti létszám, mint a technológiát ismerő, de azt nem alkalmazó hasonló vállalkozásoknál. A legerősebb különbséget a tíz fő alatti cégeknél mérték.
A bérszámfejtési és HR-platformot működtető Gusto 2262 kisvállalkozás foglalkoztatási adatait vizsgálta meg. Közülük 1593 jelezte korábban, hogy valamilyen mértékben használ generatív mesterséges intelligenciát, míg 669 vállalkozás ismerte a technológiát, de nem vezette be. A kutatók ezután egy éven keresztül követték a cégek bérszámfejtési adataiban megjelenő létszámváltozásokat.
Az eredmények szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalkozások létszáma az első évben átlagosan körülbelül 7 százalékkal nagyobbra nőtt a hasonló, de a technológiát nem használó cégekhez képest. A különbség fokozatosan alakult ki: az első időszakban körülbelül 4,5 százalék volt, az első év végére pedig 6,8 százalékra emelkedett.
A legerősebb eltérést a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál mérték. Ezek az MI-t használó cégek körülbelül 10 százalékkal nagyobb létszámbővülést mutattak összehasonlítható nem használó társaiknál. A 10–24 alkalmazottal működő vállalkozásoknál ugyanakkor a kutatás már nem talált mérhető, MI-használathoz kapcsolódó létszámkülönbséget.
Olvasd el: Így alakíthatja át a generatív mesterséges intelligencia a munkahelyeket
Lehetséges, hogy a legkisebb vállalkozásoknál a mesterséges intelligencia nem embereket vált ki, hanem éppen annyi időt szabadít fel a tulajdonosnak, hogy a cég gyorsabban tudjon növekedni és új dolgozókat felvenni?
Az ágazati adatok is érdekesek. A tíz fő alatti közösségi szolgáltató vállalkozásoknál, főként az egészségügyi és szociális területen, 19 százalékos létszámkülönbséget mértek a hasonló, mesterséges intelligenciát nem használó cégekhez képest. Az új munkakörök ráadásul jellemzően nem mesterséges intelligencia szakértők voltak: terapeutákat, dentálhigiénikusokat, tanárokat, technikusokat, szakácsokat és más közvetlen szolgáltatást végző dolgozókat vettek fel.
A kutatás egyik lehetséges magyarázata szerint a generatív mesterséges intelligencia a kisebb cégeknél elsősorban adminisztrációból, időpont-egyeztetésből, marketingből és kutatási feladatokból vehet le terhet. Egy néhány fős vállalkozásban ezek gyakran közvetlenül a tulajdonos idejét fogyasztják. Ha ebből idő szabadul fel, azt a vállalkozás új ügyfelek megszerzésére vagy több tényleges szolgáltatás nyújtására fordíthatja.
Az eredményt azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy a generatív mesterséges intelligencia bizonyítottan 7 vagy 10 százalékkal növeli a foglalkoztatást. A Gusto maga hangsúlyozza, hogy megfigyeléses kutatásról van szó, nem kontrollált kísérletről, és az MI-t korán alkalmazó vállalkozások más szempontból is eltérhetnek a többiektől. A minta ráadásul Gusto-ügyfelekből áll. A kutatás mégis fontos ellenpontja annak az egyszerű feltételezésnek, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése egy kisvállalkozásban automatikusan kevesebb alkalmazottat jelent.
Olvasd el ezt is: A telefonbeszélgetésből hamarosan jegyzet is készülhet a Telekom új rendszerével
Források: Gusto, Axios
CS.SZ.
