Négyszeresére nőhet Kína adatközpontjainak áramfogyasztása 2030-ra, mely mögött a mesterséges intelligencia iránti számítástechnikai igény robbanásszerű növekedése áll.
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése miatt drasztikusan növekedhet Kína adatközpontjainak energiaigénye.
A Wood Mackenzie előrejelzése szerint az áramfogyasztás 2030-ra elérheti a 774 terawattórát, miközben az adatközpontok a keleti ország teljes villamosenergia-felhasználásának egyre nagyobb részét tehetik ki.
Az MI hajtja az energiaigény növekedését
A mesterséges intelligencia fejlesztése és használata egyre nagyobb számítási kapacitást igényel. Kínában ennek egyik leglátványosabb következménye az adatközpontok energiafogyasztásának gyors növekedése lehet.
A Wood Mackenzie Rewiring China’s Grid for the AI Era című jelentése tudatta, hogy az ország adatközpontjainak áramfogyasztása 2030-ra csaknem négyszeresére, 774 terawattórára emelkedhet, s ez jelentős szerkezeti változást hozhat az energiaigény terén.
Az adatközpontok 2030-ban már Kína teljes villamosenergia-fogyasztásának mintegy 6 százalékát adhatják, ami a jelenlegi arány nagyjából háromszorosa. A részesedés 2060-ra akár 17 százalékra is nőhet.
Folyamatos terhelést jelent a mesterséges intelligencia
A növekedést nemcsak a mesterséges intelligencia modellek betanítása okozza. Az AI-alapú alkalmazások használatának terjedése folyamatos, a nap 24 órájában jelentkező számítási igényt eredményez.
Olvasd el: Teniszező humanoid robottal lépne új szintre a kínai Galbot
Az intenzív MI-tréningek egyre nagyobb teljesítménysűrűséget követelnek meg, ezért új adatközpontokra és a meglévő energia-infrastruktúra jelentős fejlesztésére lehet szükség.
Közben a mesterséges intelligencia következtetési feladatai – vagyis amikor a már betanított modellek valós időben dolgozzák fel a felhasználói kéréseket – állandó terhelést jelenthetnek az elektromos hálózat számára.
Már most is gyorsan nő a fogyasztás
A folyamat nem csupán egy távoli előrejelzés. A kínai Nemzeti Energiaügyi Hivatal adatai szerint az internetes adatkezelési szolgáltatásokhoz kapcsolódó villamosenergia-felhasználás 44 százalékkal nőtt egy év alatt 2026 első felében, elérve a 49,4 milliárd kilowattórát.
Wu Liqiang, a China Electricity Council tisztviselője szerint az új iparágak energiaigénye továbbra is gyorsan növekszik, s ez a tendencia várhatóan folytatódik.
A szakember arra is rámutatott, hogy az internetes adatkezelési szolgáltatások első féléves energiafelhasználása már közelíti a teljes 2024-es évben mért értéket.
A csúcstechnológiai és berendezésgyártó szektor villamosenergia-fogyasztása eközben 9,8 százalékkal, 600,8 milliárd kilowattórára emelkedett 2026 első felében. Ez a feldolgozóipar teljes energiafelhasználásának 24,3 százalékát jelentette.
Nyugat felé tolódhatnak az adatközpontok
A növekvő energiaigény miatt az új adatközpontok helyszínének kiválasztásában egyre fontosabb szempont lesz a megbízható, megfizethető és alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia rendelkezésre állása.
A Wood Mackenzie szerint Kína nyolc országos számítási központja hosszú távon is meghatározó marad. Ezek 2060-ig az ország teljes számítási kapacitásának több mint 70 százalékát adhatják.
A hálózati kapacitás helyi korlátai miatt azonban egyre több új beruházás kerülhet a központi régiókon kívülre. Különösen Kína nyugati területei válhatnak vonzóvá, ahol nagy területek és gyorsan fejlődő megújulóenergia-kapacitások állnak rendelkezésre.
A keleti gazdasági központok ezzel párhuzamosan elsősorban azoknak a feladatoknak adhatnak otthont, amelyeknél különösen fontos az alacsony késleltetés. Ide tartozhat például a valós idejű AI-következtetés és a nagy sebességű pénzügyi szolgáltatások működtetése.
Zöldebb lehet az adatközpontok energiaellátása
A kínai energia- és technológiai politika is alkalmazkodik az új helyzethez. A 2026–2030 közötti 15. ötéves terv kiemelten kezeli a számítási infrastruktúra és a zöldenergia összehangolt fejlesztését.
Az intézkedések között szerepel a zöld energia közvetlen felhasználásának ösztönzése és az energiakapacitások régiók közötti összehangolása is.
Ez az adatközpontok szerepét is megváltoztathatja. A korábban merev, folyamatos energiafogyasztóként működő létesítmények egyre inkább rugalmasabb erőforrássá válhatnak az elektromos hálózatban.
Az új energiaellátási rendszerek, az akkumulátoros energiatárolás és az intelligens munkaterhelés-ütemezés együtt lehetővé teheti, hogy az adatközpontok alkalmazkodjanak a hálózat aktuális állapotához és a megújuló energia rendelkezésre állásához.
A kibocsátás 2035 után tetőzhet
A mesterséges intelligencia terjedése tehát óriási energiaigényt teremthet, a Wood Mackenzie előrejelzése azonban arra is utal, hogy az adatközpontok növekvő energiafelhasználása nem feltétlenül jár együtt korlátlanul növekvő szén-dioxid-kibocsátással.
A kutatócég szerint Kína adatközponti szektorának karbonkibocsátása 2035 körül érheti el a csúcsot, miközben a zöld villamos energia iránti igény még 2060-ig tovább emelkedhet.
Ez azt jelentheti, hogy a következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése nem pusztán az lesz, mennyi energiára van szüksége a mesterséges intelligenciának, hanem az is, hogy milyen forrásból származik ez az energia.
Olvasd el ezt is: Óriási érdeklődés fogadta Kína legismertebb humanoidrobot gyártóját
Forrás: ChinaDaily
B.A.
