A mesterséges intelligencia újabb területen léphet szintet: már nemcsak szövegeket és kódokat készíthet – tudományos kutatások eredményeinek reprodukálásában is részt vehet önállóan, az Inherent Faraday nevű MI-rendszere segítségével.
Új generatív MI-modell jelenhet meg a tudományos kutatásban.
A mesterséges intelligenciát már nemcsak szövegek készítésére vagy programozásra használják: egy új fejlesztés, a Faraday nevű MI-ügynök önállóan igyekszik reprodukálni tudományos kutatások eredményeit.
Fejlesztője, az Inherent szerint a rendszer bizonyos teszteken még az OpenAI és az Anthropic jóval nagyobb modelljeit is felülmúlta.
A londoni Inherent MI-laboratórium idén augusztusban mutatta be a Faradayt, amelyet 27 milliárd paraméteres Qwen3.6 modellre építettek.
A rendszert hosszú, több lépésből álló megerősítéses tanulással képezték arra, hogy ne csupán elemezze a kutatási eredményeket, hanem önállóan megpróbálja újra létrehozni azokat.
Tudományos eredményeket próbál reprodukálni
A Faraday teljesítményét a fejlesztők a Replica nevű tesztrendszerrel vizsgálták. Ennek 310 feladata 100 gépi tanulással és tudományos mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatási tanulmányból származik.
A mesterséges intelligenciának például egy publikációban szereplő ábrát kell újra létrehoznia úgy, hogy az eredeti grafikát nem láthatja, csupán a tanulmányban található információkra támaszkodhat.
Olvasd el: Százezer kutató kaphat ingyen hozzáférést az OpenAI legerősebb modelljeihez
A feladat tehát jóval összetettebb egy egyszerű információ-visszakeresésnél. A rendszernek meg kell értenie a kutatás módszertanát, meg kell terveznie a szükséges kísérleteket, kódot kell írnia és futtatnia, majd szükséges értékelnie is az eredményeket.
Az Inherent szerint a Faraday a Replica tesztjeiben jobb eredményeket ért el az Anthropic Claude Opus 4.8 és az OpenAI GPT-5.5 modelljénél is. A vállalat ugyanakkor maga készítette a benchmarkot és az értékelési rendszert, ezért az eredményeket egyelőre nem tekintik függetlenül igazoltnak.
Nemcsak válaszokat adhat – kutathat is
A fejlesztés egyik legérdekesebb része, hogy a Faraday nem egyszerűen egy nagy nyelvi modellként működik. Egy külön kódoló MI-ügynököt is alkalmaz eszközként, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy kutató különböző szoftvereket vesz igénybe a munkája során.
Az Inherent szerint a rendszer GPT-5.5 Codexet használ erre a célra.
A fejlesztők célja ennél is nagyobb: olyan mesterséges intelligencia-kutatót szeretnének létrehozni, amely hosszabb távon már nemcsak korábbi eredményeket ellenőriz, hanem új tudományos ismeretek felfedezésében is részt vesz.
Edward Hughes, az Inherent társalapítója és vezető tudósa szerint a kutatási eredmények reprodukálása fontos első lépés ezen az úton. Mint fogalmazott, számos PhD-hallgató ilyen feladatokkal kezdi a tudományos pályafutását.
A Faraday tehát egyelőre nem önálló tudományos felfedező. A mostani eredmények azt mutatják, hogy a generatív MI egyre összetettebb kutatási munkafolyamatokban is képes lehet részt venni.
A következő kérdés az lehet, hogy az ilyen rendszerek mikor jutnak el oda, hogy már ne csak meglévő eredményeket reprodukáljanak, hanem valóban új tudományos felismeréseket is hozzanak létre.
Olvasd el ezt is: Egészségügyi adatokkal személyre szabott segítséget ad a ChatGPT új funkciója
Forrás: techcrunch
B.A.
