2021. 11. 18. - 09:00
Több millió fára akadt a Szaharában a mesterséges intelligencia
Meghökkentő tanulmány tárta fel, hogy 1,8 milliárd fát és cserjét talált a mesterséges intelligencia a világ legnagyobb sivatagában.
Ha csak rápillantunk a Szahara sivatag műholdfelvételeire, azok egy óriási száraz kiterjedést mutatnak - végtelen, hullámzó dűnéket.
Normál műholdfelvételeken az egyes fák nem láthatók, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincsenek is.
A Koppenhágai Egyetem és a NASA kutatói mesterséges intelligenciát képeztek ki a fákról, majd arra kérték a rendszert, nézze meg őket alaposabban. Kiderült, hogy a Nyugat-Szaharában rengeteg növényzet található. Becslések szerint 1,8 milliárd fa és cserje.
„Rendkívül meglepődtünk, amikor láttuk, hogy a Szaharában valóban sok fa nő, hiszeneddig a legtöbben azt hitték, hogy gyakorlatilag egy sem létezik – mondta el Martin Brandt, az egyetem Földtudományi és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Tanszékének vezető szerzője. - Csak a sivatagban több százmillió fát számoltunk meg. Ez nem lett volna lehetséges a technológia nélkül.”
A meglepő tanulmányt a Nature folyóiratban jelentették meg. Olvasd el: Erdőket menthet a mesterséges intelligencia
A Szahara dűnéi - A mesterséges intelligencia fák sokaságát találta meg a sivatagban
A faállomány mennyiségének ismerete igen fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben – ezért is kell a szakembereknek tudniuk, hol vannak fák és milyen típusúak. Az új tanulmány eredménye jelentős kiegészítést nyújt a globális faállományhoz.
A Brandt és munkatársai által azonosított növényzet a Nyugat-Szaharában található, egy körülbelül 1,3 millió négyzetkilométeres régióban, amely magába foglalja a sivatagot, a Száhel-övezetet és Nyugat-Afrika szubnedves övezeteit.
Ezeket a fákat és cserjéket kihagyták a világ szén-dioxid-feldolgozó erdőit tartalmazó, korábbi táblázatokból. Olvasd el: Mesterséges intelligencia védheti és kezelheti az erdőt a németeknél
„Az erdős területeken kívüli fák általában nem szerepelnek az éghajlati modellekben és nagyon keveset tudunk szénkészleteikről. Alapvetően fehér foltok a térképeken és ismeretlen összetevőt jelentenek a globális szénciklusban” – fogalmazott Brandt.
Amellett, hogy a kutatók most értékes, éghajlatváltozással kapcsolatos információhoz jutottak, a kutatás elősegítheti a régió stratégiai fejlődését, ahol ezek a fák nőnek - a helyi ökoszisztémák jobb megismerése révén.
Az egyetem Számítástechnika Tanszékének kutatói gépi tanulási modult képeztek ki, mely képes felismerni a fákat, miután több ezer képet mutatnak neki róluk. A képzés lehetővé tette a mesterséges intelligencia számára, hogy a NASA által rendelkezésre bocsátott műholdfelvételek apró részleteiben észlelje a fákat.
A feladat elvégzése a mesterséges intelligencia számára csupán órákat vett igénybe – egy ugyanilyen elemzés az embernek 1 évbe telne.
„Ebben a technológiában óriási lehetőségek rejlenek a változások globális szintű dokumentálásában, s végső soron a globális éghajlati célok eléréséhez való hozzájárulásban” – mondta Christian Igel, a tanulmány társszerzője.
Hozzátette: motivációt jelent számukra az ilyen típusú, hasznos mesterséges intelligencia-fejlesztés.
L.A.
