2025. 07. 20. - 08:00
Orvosok nélküli életmentő diagnózis? Már működik!

Egy mesterséges intelligencia rendszer most először tette lehetővé, hogy tapasztalat nélküli ápolók is pontosabban diagnosztizáljanak, mint sok orvos. A forradalom megkezdődött.
A mesterséges intelligencia újraírja az egészségügy játékszabályait. Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint a Chiu által fejlesztett algoritmus lehetővé teszi, hogy olyan ápolók is gyors és pontos diagnózist állítsanak fel hasi aorta-aneurizmáról, akik sosem vettek részt az ehhez szükséges ultrahangos képzésekben. Az npj Digital Medicine folyóiratban megjelent kutatás szerint a rendszer 100%-os érzékenységgel és 97,8%-os pontossággal dolgozik, ez a pontosság pedig szinte példátlan, főként, ha figyelembe vesszük, hogy nem radiológusok, hanem nővérek használták. Az algoritmus valós időben mutatja, hova kell helyezni a szondát és automatikusan kiértékeli a képet. Ezzel nemcsak időt, de életeket is menthet.
Az abdominalis aorta aneurizma (AAA) a világon több mint 200 millió embert érintő érrendszeri betegségek közé tartozik. Ám mivel sokszor tünetmentes, gyakran csak akkor fedezik fel, amikor már késő. Ennek oka, hogy a szűrések ritkák és az ultrahangos vizsgálatokhoz drága berendezésekre, valamint magasan képzett szakemberekre van szükség. A mesterséges intelligenciával támogatott ultrahang viszont új lehetőségeket teremt a szűrésben, különösen olyan régiókban, ahol kritikus az orvoshiány. A Nature cikkében a kutatók hangsúlyozzák: ez a technológia a fejlődő világban lehet igazán áttörő, ahol jelenleg alig elérhető a megfelelő képalkotás.

Ez az algoritmus életet menthet és megfizethető is
A technológia ereje nem csupán a diagnózisban rejlik, hanem abban is, hogy képes rendszerszinten változtatni. Ahhoz azonban, hogy ez a forradalmi újítás eljusson a rendelőkbe, komoly szabályozási, gazdasági és etikai akadályokat kell leküzdeni. A mesterséges intelligencia egészségügyi integrációjához elengedhetetlen a megfelelő egészségtechnológiai értékelés, szabályozói jóváhagyás, finanszírozási modell és szakmai irányelvekbe való beépülés. Ahogy a tanulmány szerzői is rámutattak: az algoritmus nem helyettesíti az orvost, hanem támogatja és lehetőséget ad a rutin feladatok automatizálására, így több idő és energia jut a komplexebb döntésekre.
Inspiráló példa a sikeres üzleti modellekre az a 2016-ban alapított amerikai cég, amely már több FDA-engedélyezett mesterséges intelligencia algoritmust vezetett be, többek között stroke, agyvérzés, tüdőembólia és éppen az AAA diagnózisára. Ők már 40 millió dolláros bevételt generáltak és több mint 290 millió dollárnyi befektetést gyűjtöttek össze. A siker kulcsa egyértelmű volt: multidiszciplináris csapat, minőségmenedzsment-rendszerek, egészségtechnológiai értékelések és időben megkezdett szabályozói konzultáció. A Chiu-féle algoritmus fejlesztői számára ez az útmutató lehet az iránytű a globális piac meghódításához.
A mesterséges intelligencia tehát nemcsak forradalmasítja a diagnosztikát, de demokratizálja is azt és eljuttatja a csúcstechnológiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az egészségügy számára ez nemcsak gazdasági, hanem etikai kérdés is, ugyanis ha létezik olyan technológia, amely gyorsabban, olcsóbban és pontosabban segíthet, akkor kötelességünk bevezetni. Ahogy a tanulmány következtetése is hangsúlyozza, a mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem a jelen. Most kell megteremteni a kereteket ahhoz, hogy valódi klinikai hatása legyen.
CS.SZ.