2025. 04. 07. - 08:25
Mesterséges intelligencia: robot chatbot segíthet a gyermekek mentális egészségén?
Egyre szaporodnak a piacon a mesterséges intelligencia alapú mentális egészségügyi alkalmazások. De vajon mennyire jó egy robot chatbot mint terapeuta a gyermekek számára?
Segíthet egy robot chatbot a mentális egészségügyi gondokon? Különösen gyermekek esetében?
A mentális egészségügyi ellátáshoz nem mindenhol egyszerű hozzáférni. Nehézséget jelent ez az Egyesült Államokban is, ahol a biztosítás sok mindent fedez, azonban nincs elég mentális egészségügyi szakember az ország szükségleteire – ez pedig hosszú várakozási időt és költséges ellátást eredményez.
Nos, ebben segíthet a mesterséges intelligencia.
Mesterséges intelligencia mint gyermek-terapeuta?
Egyre szaporodnak a piacon a mesterséges intelligencia alapú mentális egészségügyi alkalmazások, a hangulatkövetőktől a humán terapeutákat utánzó chatbotokig.
Bár olcsó és hozzáférhető módot kínálnak a rendszer hiányosságainak pótlására, azzal kapcsolatban, hogy az emberek túlzottan támaszkodjanak a mesterséges intelligenciára, felmerülnek etikai aggályok a mentális egészségügyi ellátásban – különösen a gyermekek esetében.
A legtöbb mesterséges intelligencia alapú mentális egészségügyi alkalmazás nem szabályozott és felnőtteknek készült - egyre inkább szóba kerül ugyanakkor, hogy azokat gyermekeknél is használhatnák. Olvasd el: Veszélyes lehet a mesterséges intelligencia-terapeuta
Mesterséges intelligencia: robot chatbot segíthet a gyerekek mentális egészségén?
Bryanna Moore, Ph.D., a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának (URMC) egészségügyi humán és bioetikai adjunktusa szeretne meggyőződni arról, hogy ezen beszélgetések tartalmaznak etikai megfontolásokat.
„Senki sem beszél arról, hogy miben mások a gyerekek – hogyan működik az elméjük, hogyan ágyazódnak be a családjukba, miben más a döntéshozataluk. A gyermekek különösen sérülékenyek. Szociális, érzelmi és kognitív fejlődésük más szakaszban van, mint a felnőtteké” - mondta Moore, aki a Journal of Pediatrics című folyóiratban megjelent kommentárjában osztotta meg aggodalmait.
Ronthatják a szociális fejlődést a chatbotok?
Valójában a mesterséges intelligencia mentális egészségügyi chatbotok ronthatják a gyermekek szociális fejlődését.
A bizonyítékok alapján a gyermekek azt hiszik: a robotoknak van „erkölcsi állapota és mentális élete”, s ez aggasztó olyan tekintetben, hogy a kiskorúak kötődhetnek a chatbotokhoz, ami az emberekkel való egészséges kapcsolatok kiépítésének rovására mehet.
A gyermek szociális környezete – családjával és társaival való kapcsolata – a mentális egészség szerves része.
Ezért a gyermekgyógyászok nem elszigetelten kezelik a kicsiket. Figyelik a gyermek családi és társas kapcsolatait, hogy biztosítsák a biztonságát és bevonják a családtagokat a terápiás folyamatba.
A mesterséges intelligencia chatbotjai azonban nem férnek hozzá ehhez a fontos kontextuális információhoz és elszalaszthatják a beavatkozási lehetőségeket, ha egy gyermek veszélyben van.
A mesterséges intelligencia-chatbotok – és általában az MI-rendszerek – szintén rontják a meglévő egészségügyi egyenlőtlenségeket.
Az MI-chatbotok nem szolgálhatnak ki mindenkit
„A mesterséges intelligencia csak annyira jó, amennyire képezik az adatokat. Egy olyan rendszer felépítéséhez, amely mindenki számára működik, olyan adatok használata kell, amelyek mindenkit reprezentálnak. Sajnos a reprezentatív adatkészletek létrehozására irányuló igazán gondos erőfeszítések nélkül ezek az MI chatbotok nem lesznek képesek mindenkit kiszolgálni” – mondta a kommentár társszerzője, Jonathan Herington, Ph.D., a filozófia és az egészségügyi humán és bioetikai tanszék adjunktusa.
A gyermek neme, faji- és etnikai hovatartozása, lakóhelye és családja relatív jóléte mind befolyásolja annak kockázatát, hogy gyermekkorban olyan kedvezőtlen eseményeket éljenek át, mint a bántalmazás, elhanyagolás, szeretett személy bebörtönzése, otthon vagy közösségben tapasztalható erőszak, kábítószer-használat vagy mentális betegség.
Az ilyen eseményeket átélő gyermekek nagyobb valószínűséggel szorulnak intenzív mentális egészségügyi ellátásra és kevésbé valószínű, hogy hozzá is férhetnek.
„Lehetséges, hogy a gyengébb anyagi helyzetű gyerekek nem engedhetik meg maguknak az ember-ember közötti terápiát, s így ezekre az MI chatbotokra hagyatkozhatnak. A mesterséges intelligencia-chatbotok értékes eszközökké válhatnak, de soha nem helyettesíthetik az emberi terápiát” – jelezte Herington.
A legtöbb mesterséges intelligencia terápiás chatbot jelenleg nem szabályozott. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) csak egy mesterséges intelligencia-alapú mentális egészségügyi alkalmazást hagyott jóvá a felnőttkori súlyos depresszió kezelésére.
Szabályok nélkül nincs mód a visszaélés, a jelentéstétel hiánya vagy a képzési adatok vagy a felhasználói hozzáférés egyenlőtlensége elleni védelemre.
„Sok nyitott kérdés van, amelyekre nem nincs válasz vagy nincs világosan megfogalmazva - mondta Moore. - Nem szorgalmazzuk ennek a technológiának a megsemmisítését. Nem azt mondjuk, hogy szabaduljunk meg az MI-től vagy a terápiás robotoktól. Azt mondjuk, hogy átgondoltnak kell lennünk a használatukat illetően, különösen, ha a gyermekek mentális egészségügyi ellátásáról van szó.”
Moore és Herington Şerife Tekin Ph.D.-vel, a SUNY Upstate Medical Bioetikai és Humántudományi Központjának docensével dolgozott együtt a kommentáron. Tekin a pszichiátria és a kognitív tudomány filozófiáját, valamint a mesterséges intelligencia orvosi felhasználásának bioetikáját tanulmányozza.
A csapat a jövőben abban bízik, hogy együttműködhetnek a fejlesztőkkel, így jobban megérthetik, hogyan fejlesztik az MI-alapú terápiás chatbotokat.
Különösen azt szeretnék tudni, beépítik-e a fejlesztők - és hogyan - az etikai vagy biztonsági szempontokat a fejlesztési folyamatba, illetve, hogy MI-modelljeik milyen mértékben alapulnak a kutatásokon és a gyerekekkel, serdülőkkel, szülőkkel, gyermekorvosokkal vagy terapeutákkal folytatott együttműködésen.
B.A.
