2020. 01. 28. - 09:50
Mesterséges intelligencia: nem lőhetnek a robot tankok
Járőrözhetnek, de lövési engedélyt nem adnak emberi döntés nélkül a mesterséges intelligenciával működtetett robot tankoknak.
Napjainkra a mesterséges intelligencia alkalmazásának köszönhetően megvalósultak a robot tankok. Korábban is volt már próbálkozás ezen a téren, ám ezek sorra kudarccal végződtek.
Az Egyesült Államok már 1985-ben előrukkolt egy számítógépes vezérlésű légvédelmi tankkal, számos problémát követően, melyek során a tank elektronikus agya a fegyvereket egy állványra rögzítette, s ezeket tábornokok felügyelték. Szerencsére nem lőtt, ám később megtámadott a cél helyett egy hordozható vécét.
Később az ún. M247 Sergeant York ugyancsak kínos hiba volt - ám a digitális technológia és a mesterséges intelligencia (MI) azóta megváltoztatta a dolgokat.
A robot tank önállóan közlekedik - de nem lőhet
Manapság a honvédelemmel foglalkozó vállalkozók világszerte versenyeznek, hogy kisméretű, pilóta nélküli lánctalpas járműveket alkossanak és azokat bevezessék a hadsereg eszközei közé.
Ellentmondásos vélemények vannak arról, hogy e technológia milyen messzire juthat és milyen gyorsan halad előre. Mindent összevetve a tervezők azt tesztelik, milyen mértékben van szükség emberi ellenőrzésre, s mennyire adhatnak függetlenséget a gépnek. A végső cél az, hogy valóban önállóan működhessen.
A mini-tankok generációja valóban megváltoztathatja a hadviselést. De mennyire bízhatunk a gépek autonómiájában? Természetesen ezen a téren is zajlanak a tesztek.
A Malin szolgáló észt katonák pilóta nélküli szárazföldi járművel (UGV) járnak járőrözni. A fűnyíróhoz hasonlítható kisméretű tank nehéz eszközöket hordoz, például vizet és lőszereket. Lényegében olyan, mintha a hagyományos páncélos előfutár „kistestvére” lenne.
Az Egyesült Királyság Qinetiq védelmi technológiai csoportja szintén alkalmazta ezen járművek egy részét a Salisbury Plain nevű alföldi terepen, egyhónapos gyakorlat során. Az alap UGV az észt Milrem cégtől származott, de a Qinetiq egy sor technológiai lehetőséget integrált bele.
A Titan elnevezésű szárazföldi jármű is képes nehéz géppuskák és egyéb szállítmányok hordozására, vagy őrizheti emberi társait, infravörös érzékelőkkel és hőkamerákkal felszerelve.
A dízel hibrid motorral működő Titan-t tudják kontrollálni az emberek, illetve meg lehet oldani, hogy saját szoftverének irányításával végezzen el feladatokat – s el is döntheti, melyik energiaforrását használja.
Az apró tankok meglehetősen furcsa látványt nyújtanak, ám a fókusz esetükben a digitális tartalmakon van. Az információ-forradalom beköszöntével azonban már maguktól is képesek navigálni.
A gépi tanulás, a mesterséges intelligencia (MI) használata pedig azt jelenti, hogy a Titan-ba ágyazott szoftver felismeri a mintákat. A kameráiból és más érzékelőiből származó adatokat összeveti a korábbi példákkal, így navigálhat a kiválasztott célállomáshoz.
A hosszútávú cél az, hogy minimális emberi beavatkozás nélkül is használni lehessen ezeket a járműveket, melyek így veszélyes területekre is gond nélkül bejuthatnak. Az UGV számára biztosított szabadság ugyanakkor szigorúan korlátozott.
Fegyverhasználatkor, rakéta kilövésekor mindenképp szükség van az ember döntésére, hiszen halálos erőt kell működésbe hozni. „Soha nem adunk szoftvereknek képességet fegyverek használatára” – szögezte le Keith Mallon, a Qinetiq UGV-kért felelős munkatársa.
László Adrienn
