2021. 02. 21. - 08:00
Következő koronavírust jósolhat meg a mesterséges intelligencia
Kutatók egy csoportja a mesterséges intelligencia alkalmazásával derítené ki, hol alakulhat ki a következő új koronavírus.
Mesterséges intelligenciát használtak a kutatók, hogy kiderüljön, hol számíthatunk egy újabb koronavírus létrejöttére. A Liverpool-i Egyetem szakemberei az alapvető biológia és a gépi tanulás kombinációját alkalmazták a célra.
Számítógépes algoritmusuk jóval több új vírustörzs potenciális gazdáját jósolta meg, mint amennyit korábban észleltek. A felfedezéseket a szakemberek a Nature Communications szaklapban tették közzé.
Szeretnék tudni, honnan származhat a következő koronavírus. Az egyik módszer, amellyel létrejön, a két meglévő koronavírus közötti rekombináció - tehát két vírus megfertőzi ugyanazt a sejtet és úgymond „leányvírussá” egyesülnek, ami egy teljesen új törzs lenne – magyarázta dr. Marcus Blagrove, az Egyesült Királyság Liverpooli Egyetemének virológusa. Olvasd el: A számítógép megmondja, belehal-e valaki a koronavírusba
A denevéreknél is nagyobb valószínűséggel rekombinálódik a koronavírus
A kutatók a már meglévő biológiai bizonyítékokat algoritmusba tudták illeszteni - megtanították a számítógépet arra, miként lehet kiszűrni azokat a vírusokat és gazdafajokat, amelyek e rekombináció legvalószínűbb forrásai.
Hogyan működik az algoritmus?
A kutatócsapat először arra kérte az algoritmust, találjon meg biológiai mintákat annak megjóslására, mely emlősök lehetnek fogékonyak az ismert koronavírusokra – ez összefüggéseket tárt fel 411 koronavírustörzs és 876 potenciális emlősfaj között.
A kulcsfontosságú előrejelző lépés azonban az olyan fajok felkutatása volt, amelyek képesek egyszerre több vírust hordozni.
Dr. Maya Wardeh vezető kutató - szintén a Liverpooli Egyetem munkatársa – a meglévő biológiai ismereteket felhasználhatta arra, hogy megtanítsa az algoritmust olyan minták felkutatására, amelyek ezt az esetet valószínűbbé teszik.
„Előre tudtuk jelezni, mely fajoknak van esélyük arra, hogy több koronavírus fertőzze meg őket – mondta dr. Wardeh. - Vagy azért, mert szorosan kapcsolódnak egy, ismerten koronavírust hordozó fajhoz, vagy azért, mert ugyanazon a földrajzi területen osztoznak.”
Ezzel a lépéssel a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy sokkal több emlős volt potenciális gazdája az új koronavírusoknak, mint azt a korábbi megfigyelési munka kimutatta.
Az ázsiai tenyércibet és a nagyobb patkós denevér például az előrejelzések szerint 32, illetve 68 különböző koronavírus gazdája lehet. Az olyan fajokban, mint a közönséges sündisznó, az európai nyúl és a dromedár teve, az algoritmus jóslata szerint rekombinálódhat a Sars-CoV-2 más, létező koronavírusokkal. Olvasd el: Az állatok viselkedésére is megtanítható a mesterséges intelligencia?
Hogyan lehetnek hasznosak a felfedezések?
A kutatók úgy vélik, eredményeik segíthetnek az új betegségek felderítésében és megfigyelésében – s esetleg megelőzhetnek egy következő világjárványt, még annak kezdete előtt.
„A megállapítások természetesen nem adnak okot arra, hogy démonizáljunk bizonyos fajokat”– mondta dr. Wardeh, rámutatva arra, hogy a vírusok átterjedése az emberi populációkra általában kapcsolódik bizonyos emberi tevékenységekhez - például a gazdálkodáshoz és a vadon élő állatok kereskedelméhez.
„Az összes állatot azonban gyakorlatilag lehetetlen folyamatosan felmérni, ezért megközelítésünk a prioritások rangsorolását teszi lehetővé. Megmondja, hogy mely fajokat érdemes figyelni” – mondta a Liverpool-i Egyetem kutatója.
A tudósok szerint a technika ideális felhasználása az lenne, ha segítene megtalálni a vírusokat, miközben újrakombinálódnak.
„Ha meg tudnánk találni őket, mielőtt bejutnak egy emberbe, dolgozhatnánk gyógyszerek és oltások kifejlesztésén, s elsősorban annak megakadályozásán, hogy a vírusok emberekbe kerüljenek” - mondta dr. Blagrove.
László Adrienn
