2020. 12. 25. - 08:00
Az állatok spontán viselkedésre tanítható a mesterséges intelligencia?
Szintetikus agy fejlesztése felé halad a tudomány: kutatók olyan mesterséges intelligencia kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lemásolni az állatok spontán tevékenységét.
Akár az állatok spontán magatartását is képes lehet újra kreálni a jövőben a mesterséges intelligencia. A Tokiói Egyetem kutatói neurális hálózatot - az agyat utánzó számítógépes programot – használtak, hogy arra késztessék a robotokat: önállóan változtassák meg viselkedésüket, mintha az ösztönös lenne. Olvasd el: Robotok helyettesíthetik a terápiás kutyákat?
„Munkánk alapvetően arról szól, hogyan tervezzük meg a spontán viselkedésváltást az ún. kaotikus dinamika kihasználásával” – magyarázta Kohei Nakajima társszerző, az egyetem alkalmazott matematikusa.
A kaotikus dinamikák lényege, hogy a rendszer gyorsan, determinisztikusan váltson át a sztereotip minták között – ahogyan például hamar változik a cselekvés a gyaloglás és a futás között.
Az állatok spontaneitását imitálná a mesterséges intelligencia
A robot-kutatók korábban is igyekeztek elérni ezt, több száz motorral szimulálva egy rendszert – melyben a motorok az izmokat reprezentálják -, s mindegyiket egy kaotikus oszcillátorhoz kapcsolták, amely motoros idegsejtként működött.
A rendszer ezt követően képes reprodukálni ezen kaotikus cselekedetekhez hasonló mozgásokat, azáltal, hogy váltogat a sztereotip viselkedés, például mászás vagy gördülés között.
Ezt követően a tudósok megpróbáltak olyan rendszert kifejleszteni, amely magas szintű neurális hálózatot használt az alacsonyabb szintű tevékenységek ellenőrzésére – ám az algoritmus kifejlesztéséhez szükséges idő igen hosszú. Az új tanulmány nem hierarchikus kialakítást használ, hanem egy gépi tanulási keretrendszert alkalmazó, háromlépcsős módszert. Olvasd el: Lefordítja a macskanyávogást a mesterséges intelligencia?
A szakemberek több lehetséges viselkedést határoztak meg, s kiképezték a neurális hálózatot, hogy a parancsoknak megfelelően működjön ezeken. A hálózat meghatározott sorrendben váltana ezen magatartások között - végül kidolgoztak egy rendszert, amely kaotikusan lép át egyik viselkedésről a másikra.
„A végső cél az állatszerű cselekedetek megvalósítása lenne. Az állatok spontánok” - mondta Nakajima. Ugyanakkor, a tanulmány egyelőre csak a számítógépen végzett munkára korlátozódott, nem fizikai robotra.
Mint azt a tanulmányban részt nem vett Alexandre Pitti, a CY Cergy Párizsi Egyetem informatikusa elmondta: az igazi kihívás most a megvalósításon van - vajon hasonló eredményeket tudnak-e elérni.
Hozzátette: a kutatás komoly lépés lehet egy „szintetikus agy” felé, amely rendelkezhet memóriával, s ez egy mesterséges testen keresztül kölcsönhatásba léphet a környezettel.
László Adrienn
