2024. 12. 02. - 08:40
A miénk lesz a mesterséges intelligencia következő fejlődése
A mesterséges intelligencia következő fejlődése az emberekével kezdődik – állapították meg amerikai idegtudósok.
A miénk lesz a mesterséges intelligencia következő fejlődése a kutatók szerint.
A New York-i Cold Spring Harbor idegtudósai egy ősi paradoxonra talált lehetséges magyarázattal indokolják azt, hogy az MI soron levő fejlődése igazából az embereké.
A genomban az összetett viselkedések irányításához szükséges információ csupán egy kis része számára van hely. Kérdés viszont, hogy ebben az esetben honnan tudja például egy újszülött tengeri teknős, hogy ösztönösen kövesse a holdfényt?
A Cold Spring Harbor idegtudósai találtak lehetséges magyarázatot találtak erre. Elképzeléseiknek pedig - meglátásuk szerint - a mesterséges intelligencia gyorsabb, fejlettebb formáihoz kell vezetniük. Olvasd el: Elérheti az emberi agy kapacitását 2027-re a mesterséges intelligencia
A miénk lesz a mesterséges intelligencia következő fejlődése
Bizonyos értelemben mindannyian tettekre készen kezdjük az életet. Sok állat elképesztő mutatványokat hajt végre, nem sokkal a születése után. A pókok hálót fonnak, a bálnák úsznak.
De vajon honnan származnak ezen, veleszületett képességeik?
Az agy nyilvávalóan kulcsszerepet játszik ebben, hiszen tartalmazza az összetett viselkedések irányításához szükséges trillió idegi kapcsolatokat.
A genomban azonban ennek az információnak csak egy kis töredéke létezik - a paradoxon évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat.
Most a Cold Spring Harbor Laboratory (CSHL) két professzora, Anthony Zador és Alekszej Koulakov kitalált egy lehetséges megoldást a mesterséges intelligencia felhasználásával.
„Mi van, ha a genom korlátozott kapacitása az, amitől olyan okosak vagyunk. S mi van, ha ez egy funkció, nem egy hiba?” – tette fel a kérdést a problémával először találkozva Zador.
Más szóval, lehetséges, hogy tudunk intelligensen cselekedni és gyorsan tanulni, mert a genom korlátai alkalmazkodásra kényszerítenek bennünket. Ez egy nagy és merész ötlet, amelyet bemutatni is nehéz.
Végül is nem terjeszthetjük ki a laboratóriumi kísérleteket több milliárd éves evolúcióra. Itt merül fel a genomikus szűk keresztmetszet-algoritmus ötlete – vélekednek az idegtudósok.
Mesterséges intelligencia lehet a válasz
A mesterséges intelligenciában a generációk nem ívelnek át évtizedeken: az új modellek egy gombnyomással születnek.
Zador, Koulakov, valamint a CSHL posztdoktorai, Divyansha Lachi és Sergey Shuvaev olyan számítógépes algoritmus kifejlesztését tűzték ki célul, amely egy halom adatot egy ügyes „csomagba” hajtogat - hasonlóan ahhoz, ahogyan a mi genomunk tömörítheti a funkcionális agyi áramkörök kialakításához szükséges információkat.
Ezután az algoritmust tesztelték, olyan mesterséges intelligencia-hálózatokkal szemben, amelyek több képzési körön esnek át.
Meglepő módon kiderült, hogy az új, képzetlen algoritmus majdnem olyan hatékonyan hajtja végre a feladatokat, mint a képfelismerés, illetve, mint a legmodernebb mesterséges intelligencia. Algoritmusuk még az olyan videojátékokban is megállja a helyét, mint a népszerű Space Invaders. Mintha veleszületett módon megértené, hogyan kell játszani.
Megismételheti a mesterséges intelligencia természetes képességeinket?
Vajon mindez jelentheti azt, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan megismétli természetes képességeinket?
„Nem értük el ezt a szintet. Az agy kérgi architektúrájában körülbelül 280 terabájt információ fér el – 32 évnyi nagyfelbontású videó. A genomjaink nagyjából egy órányi tárolást tesznek lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a 400 ezerszeres tömörítési technológia még nem fér bele” – mondta el Alekszej Koulakov.
Ennek ellenére az algoritmus lehetővé teszi a mesterséges intelligenciaában eddig nem látott tömörítési szintet. E funkciónak lenyűgöző haszna lehet a technológiában.
„Ha például egy nagy nyelvi modellt szeretnénk futtatni egy mobiltelefonon, az egyik módszer - az algoritmus - az, hogy a modellt rétegről rétegre kibontja a hardveren” – magyarázta Shuvaev, a tanulmány vezető szerzője.
Az ilyen alkalmazások fejlettebb mesterséges intelligenciát jelenthetnek gyorsabb lefutási idővel. S ha belegondolunk, mindössze 3,5 milliárd évnyi evolúció kellett ahhoz, hogy idáig eljussunk – vélekedtek a kutatók.
B.A.
