2025. 05. 10. - 08:00
Agrárforradalom külföldön: a magyar gazdáknak is ideje lépni?
Az azeri agrárforradalom rávilágít arra, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a magyar mezőgazdaság hatékonyságának robbanásszerű növelésében.
Azerbajdzsán mezőgazdasági stratégiája figyelmeztető jel lehet a magyar kis- és középvállalkozások számára: ha a hagyományos mezőgazdasági módszerekhez való ragaszkodás nem párosul innovációval, könnyen lemaradhatunk a globális versenyben. Az azeri kormány felismerte, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai hóbort, hanem gazdasági kényszer, amely a mezőgazdaságban is versenyelőnyt teremthet. Ez különösen fontos akkor, amikor a klímaváltozás, a munkaerőhiány és a termelékenységi problémák világszerte szorongatják az agrárszektort.
Az azeri kezdeményezés nem elszigetelt kísérlet, hanem tudatos gazdaságpolitikai fordulat. Egyetemistákat kötnek össze mezőgazdasági vállalatokkal, hogy valódi, terepen használható mesterséges intelligencia-alapú megoldásokat fejlesszenek. Ez a szemlélet Magyarországon is követendő lehetne: jelenleg a hazai agrárképzés és a startup ökoszisztéma között alig van kapcsolat, miközben a földeken egyre nagyobb szükség lenne a prediktív elemzésekre, szenzor adatokra és automatizált döntéstámogatásra.
Mit tud Azerbajdzsán, amit mi nem? A mezőgazdaság titkos fegyvere
A mesterséges intelligencia alkalmazása Azerbajdzsánban már most is kézzelfogható eredményeket hoz. A gépi látásos rendszerek például képesek időben felismerni a növénybetegségeket, míg a gépi tanulással támogatott öntözés és trágyázás jelentősen csökkenti az erőforráspazarlást. Magyarországon ezek a technológiák még jórészt kísérleti stádiumban vannak, pedig alkalmazásuk nemcsak a terméshozamot, hanem a fenntarthatóságot is javíthatná, ami a jövő uniós támogatási rendszereiben kulcstényező lesz.
Azonban nemcsak a technológiai fejlettség hiányzik, hanem az ökoszisztéma is, amely lehetővé tenné ezek bevezetését. Azerbajdzsánban most építik ki azokat az adat platformokat, amelyek strukturált formában gyűjtik és elemzik a termelési adatokat. A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb hátráltató tényezője éppen a digitális adattárak hiánya, valamint a vállalkozók bizalmatlansága az új technológiákkal szemben. Ezen csak integrált oktatási, finanszírozási és szabályozási reformokkal lehet változtatni.
A mesterséges intelligencia tehát nem öncélú fejlesztés, hanem stratégiai eszköz, amely újraértelmezi a mezőgazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Ha Magyarország szeretne élen járni az okos mezőgazdaságban, akkor ideje tanulnunk Azerbajdzsán példájából, még mielőtt az algoritmusok végleg elhúznak mellettünk.
CS.SZ.
