2024. 04. 22. - 08:50
Ma az információ a végtelen erőforrás – véli Kína híres professzora
A neves kínai Tsinghua Egyetem világhírű professzora tartott érdekfeszítő előadást Budapesten, aki az ellenglobalizációról és Kína külpolitikájáról beszélt a jelenlevőknek.
Különleges előadás zajlott április 18-án Budapesten, melynek meghívottja Yan Xuetong, a Tsinghua Egyetem neves, világszinten ismert professzora volt, aki egyben az egyetem Nemzetközi Kapcsolatok intézetének dékánja is.
A szakember Counter-Globalization and China’s Foreign Policy című előadására a Lónyay-Hatvany villában került sor.
Yan Xuetong első lépésben Kína és az Egyesült Államok viszonyáról beszélt, majd elmondta, hogyan látja a világ többi, kisebb gazdasági potenciállal rendelkező ország pozícióját.
Ezt követően a szaktekintélynek dr. Eric Hendriks, a a Danube Institute vendégkutatója, valamint dr. Eszterhai Viktor, a Lukács János Stratégiai és Politikai Intézet tudományos munkatársa tettek fel kérdéseket.
Dr. Eric Hendriks felkonferálása előtt megemlékeztek dr. David Martin Jones-ról is, az intézet kutatási igazgatójáról, aki Londonban hunyt el az előadást megelőző napokban.
Yan Xuetong professzor elsőként arról veszélt, mi is az ellenglobalizáció, avagy conzer-globalization fogalma. Elmondta, hogy meglátása szerint a világ politikai-gazdasági értelemben egy bipoláris felosztás felé tart, aminek legfontosabb szereplői Kína és az USA lesznek.
Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy ez még nem jelent hidegháborús állapotot. Úgy véli, a hidegháború egy történelmi korszak volt, nem a világpolitika bizonyos működési formája, melynek feltételei időről időre adottá válhatnak.
Ma az információ a végtelen erőforrás – véli Kína híres professzora
„A hidegháború után olyan helyzet állt elő, melyben drámai mértékben megnőtt a nagyhatalmak közötti együttműködés – sokkal gyorsabban halmozták fel a vagyont, mint korábban bármikor. Húsz esztendő alatt az emberek több vagyont halmoztak fel, mint elődeik száz év alatt” – fogalmazott a professzor.
Xuetong ezután arról beszélt, milyen fontos események történtek a nyugati érdekszférában, s milyen ideológiai változások következtek be, melyek miatt ma már nem beszélhetünk globalizációs korszakról.
A Brexit, valamint az Egyesült Államok protekcionista külkereskedelme rávilágít arra, hogy a nyugati hatalmaknak immár nem áll érdekében más országokban terjeszteni a saját ideológiájukat – mint ahogyan az a hidegháborút követő időszakban jellemző volt.
A professzor hangsúlyozta: ez Kínának sem érdeke, hiszen külpolitikája egyik alappillére az el nem kötelezettség elve.
Rámutatott, hogy jelenleg más körülményeket teremt a digitális tér előretörése, mint amelyek a korábbi történelmi korokban adottak voltak.
Yan Xuetong szerint ez azért is jelent radikálisan új helyzetet, mert a felhalmozott információ mennyisége – megfelelő szintű feldolgozottság és elemzés esetén – egyenesen arányosan emelkedik az általuk termelt vagyonnal. Vagyis, végtelen erőforrásként funkcionál. Mindez nem mondható el egyetlen más nyersanyagról sem.
Kína akkor válhat a globalizáció utáni kor nyertesévé, ha ezt felismeri. Emiatt gondolja azt is, hogy nekik nem áll érdekükben saját ideológiájukat terjeszteni a világ más részein.
Legfőképpen a technológiai fejlődésben látja a versengést a két pólus között, illetve abban, hogy Kína és az Egyesült Államok egyaránt értékesíteni tudja legújabb technológiáit a különböző piacokon.
Fotó: danubeinstitute.hu
B.A.
