2023. 10. 04. - 09:20
Rák, szívroham, veseelégtelenség lehet a fogak elhanyagolásából
Úgy gondoljuk, a szuvasodás a legrosszabb, ha nem tisztítjuk megfelelően a fogainkat? Sajnos, a rossz szájhigiénia ennél jóval súlyosabb betegségekhez is vezethet.
Ne higgyük, hogy a fogszuvasodás és 1-2 fog elvesztése a legrosszabb, ami történhet, ha nem ápoljuk megfelelően a fogainkat.
A rossz szájhigiénia ugyanis rákhoz, szívrohamhoz és veseelégtelenséghez is vezethet.
Miközben normális, hogy vannak baktériumok vannak a szánkban, a károsakat számos egészségügyi problémával hozták már összefüggésbe.
Glenda Davison orvostudós és Yvonne Prince mikrobiológus hosszú ideje foglalkoznak a szájüreg kutatásával.
Lássuk, miért olyan fontos a jó szájhigiénia gyakorlása. Hogyan függ össze a betegségekkel?
Rák, szívroham, veseelégtelenség lehet a fogak elhanyagolásából
A szájüregben kialakuló, kóros bakteriális közösségeket májbetegséggel, veseelégtelenséggel, rákkal, szívbetegséggel és magas vérnyomással hozták összefüggésbe a szakemberek.
Ha úgy tetszik, a szájüreg a gyomor-bél traktus és a test többi részének bejárata.
A bélhez hasonlóan a száj is számos különböző baktérium-, gomba-, vírus- és protozoa kolóniának ad otthont. Ez a második legnagyobb mikrobiális közösség az emberekben, a belek után.
A szájban több mint 700 mikroorganizmusfaj él. Az új technológiák - például a 16S rRNS-elemzés -, lehetővé tették a kutatók számára, hogy tanulmányozzák ezek genetikai felépítését és családfáját.
Ezek a mikrobák a szájban mindenhol megtalálhatók: a fogakban és a fogak környékén, az ínyben, a nyelven, a szájpadláson és a nyálban. Életünk során általában stabilak maradnak, ám ha a baktériumközösség egyensúlya megbomlik, a káros baktériumok dominánssá válhatnak. Ez fogínyvérzést, szájbetegségeket, például fogínygyulladást és fogágygyulladást eredményezheznek.
Hogyan vezethetnek a szájproblémák egyéb betegségekhez?
A szájüreg pH-értékének – savasságának vagy lúgosságának -, hőmérsékletének és oxigéntartalmának változásait illetően ismert, hogy ezek a baktériumcsoportok rendellenes növekedéséhez vezetnek, amelyek általában ártalmatlanok. Amikor azonban dominánssá válnak, betegségeket okozhatnak.
Az orális bióta megzavarása gyulladást eredményez, valamint kiváltja a parodontitis, a fogínyvérzés és a fogszuvasodás lassú kialakulását. Ahogy az ínybetegség tönkreteszi az ínyt és elkezdi erodálni a csontot, a gyulladásos molekulák, az úgynevezett citokinek bejuthatnak a véráramba.
Ezek az anyagok aktiválják az immunsejteket és alacsony fokú krónikus gyulladást eredményezhetnek olyan betegségek kialakulásával, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy az artériák megvastagodása és sok más – így az elhízás is.
Maguk a baktériumok az ínyből a környező szövetekbe is eljuthatnak, méreganyagokat felszabadítva, amelyek az egész testben mozoghatnak.
Hasonlóképpen, a bélben több mint 1000 baktériumfaj található, amelyek a vastagbélben élnek és létfontosságú szerepet játszanak az emésztésben, a felszívódásban, az immunitásban, valamint a méreganyagok és káros baktériumok elleni védelemben.
Az ember nem képes egészséges, változatos bélbióta nélkül élni. Ha ez a kiegyensúlyozott mikrobák közössége megbomlik és ez nem áll helyre, gyomor-bélrendszeri rendellenességek léphetnek fel.
A közelmúltban végzett kutatások számos betegséggel összefüggésbe hozták az abnormális bélbiomokat – ilyen például az autoimmunitás, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt az Alzheimer-kór is.
A cikket folytatjuk.
L.A.
