2022. 06. 07. - 09:45
Kevésbé jutnak fogászati ellátáshoz a mentálisan betegek
Nagy eséllyel kiesnek az időben kezeltek köréből a súlyos mentális betegségben szenvedő páciensek – így sokkal nagyobb valószínűséggel veszítik el a fogaikat.
Azok az emberek, akik mentális betegségben szenvednek, kisebb eséllyel kerülnek időben fogorvoshoz, hogy szakszerű ellátást kapjanak – állapította meg egy új tanulmány.
A kutatás azokat az okokat igyekezett feltárni, amelyek miatt a súlyos mentális betegségben – például skizofréniában és bipoláris zavarban szenvedők – igencsak küzdenek a megfelelő szájhigiénia megőrzéséért és azért, hogy hozzéférjenek a fogászati ellátáshoz. Így háromszor nagyobb valószínűséggel veszítik el az összes fogukat, mint mások.
A tanulmány kiderítette, hozzájárulhat a fenti problémákhoz a szájüregi, mentális és fizikai egészségügyi szolgáltatások integrációjának nehézsége, valamint a fogászati ellátáshoz hozzáférés esetében a személyre szabott támogatás hiánya.
Kevésbé jutnak fogászati ellátáshoz a mentálisan betegek
A kutatás rávilágít arra, hogy a mentális egészségügyi személyzetnek támogatnia kell a jó szájhigiéniát. A fogászati szolgáltatók számára is előnyös lenne egy képzés, mellyel bővítenék ismereteiket a súlyos mentális betegségben szenvedők szükségleteit illetően.
Az ellátás elérhetőségét is komoly gondként jelölte meg a tanulmány – felhívva a figyelmet arra, hogy a közelmúltban megjelent jelentések szerint Angliában például 10-ből 9 közellátásban részt vevő fogorvosi rendelőt már bezártak az új betegek előtt.
„A súlyos mentális betegséggel küzdők szájüregének egészsége rosszabb, mint az ilyen betegségekben nem szenvedőké. Ennek gyakori oka a kezeletlen fogszuvasodás. Tanulmányunk kiemeli, hogy sürgősen meg kell érteni a száj-egészségügyi egyenlőtlenségek mögött meghúzódó okokat” – mondta el dr. Masuma Mishu, a York-i Egyetem Egészségtudományi Tanszékének munkatársa.
„Egy mentális egészségügyi válság idején a fizikai egészség háttérbe szorulhat; ez magába foglalja a száj egészségét is, mely hosszú távú fogászati problémákhoz vezethet, fájdalomhoz, szájbetegséghez – tette hozzá Lina Gega professzor, a York-i Egyetem Egészségtudományi Tanszékének munkatársa, a tanulmány társszerzője. – Sürgetni fogjuk, hogy építsék be a szájhigiéniát a súlyos mentális egészségügyi problémákkal küzdők gondozásának megtervezésébe. Az olyan támogatások felajánlása, mint a szervezett fogorvosi látogatások, segíthet a szorongások enyhítésében és a fogászati ellenőrzések, kezelések körüli, gyakorlati akadályok leküzdésében.”
A kvalitatív vizsgálatban egyébként 7 súlyos mentális egészségi állapotban levő ember vett részt. További tíz résztvevő egészségügyi szakember volt, köztük fogorvosok, gondozók, mentálhigiénés ápolók és orvosok.
L.A.
