Génjeink a hasonló végzettségű párhoz húznak?
Vajon mennyiben van szerepe a hasonló képzettségi szintnek abban, milyen társat választunk magunknak? Kutatók szerint nagymértékben igen, sőt, a génjeink is belejátszanak.
Egyszerű kérdés, ki hogyan emlékszik vissza arra, amikor a partnerével találkozott. Beleszeretett a szemébe? A humorába? Vagy lehet, hogy inkább a hasonló végzettsége volt vonzó számára?
Brit kutatók szerint az ok valóban lehet ennyire gyakorlatias – és fűtheti a romantikus tüzet. Ez pedig annak köszönhető, hogy génjeink olyan társ felé hajtanak, aki hozzánk hasonlóan képzett.
A kutatók nagyjából 1600 embert vettek górcső alá az Egyesült Királyságban. Valamennyien élettársak vagy házasok voltak. Kiderült, hogy a magasabb végzettséggel rendelkezők génjei is szerepet játszanak abban, hogy hasonló DNS-sel rendelkező emberrel alapítsunk családot.
Vajon a géneknek szerepe van abban, hogy hasonlóan képzett társat választunk?
Az eddig sem volt titok, hogy az emberek jellemzően olyan társat választanak, akivel hasonló vonásaik vannak. Ám ez az első tanulmány, amely azt sugallja, hogy a gének szerepet játszanak abban: hasonló végzettségű legyen a partnerünk.
„Felfedezéseink komoly bizonyítékot mutatnak a genetikai, ún. asszertív párválasztás jelenlétére a végzettség tekintetében” – mondta el David Hugh-Jones, a tanulmány társ vezetője, aki a Kelet-Angliai Egyetem Közgazdasági Iskolájának adjunktusa.
Ahhoz, hogy lássák, vajon egyéb tényezők is befolyásolják-e az összefüggést – például a földrajzi közelség -, Hugh-Jones és csapata véletlenszerűen illesztettek össze személyeket random partnerekkel, ugyanazon képzettségi szinttel és földrajzi helyzettel. A kutatók felfedezése szerint a gén „osztályozása” alapján az eredeti párok nagyobb hasonlóságot mutattak, mint a random párok.
„A kognitív képességek és képzettségre alapuló asszertív párválasztás következményei lényegesek a társadalom-, a genetika-, valamint az evolúciós fejlődés szempontjából” – mondta az adjunktus az egyetem közleményében.
S míg a tanulmány nem bizonyít ok-okozati összefüggést, a kutatók szerint ezen, genetikai típusú szelekció növelheti a genetikai és társadalmi egyenlőtlenséget a jövő generációinál.
„Ha a társadalmi egyenlőtlenség, részben, biológiai egyenlőtlenséggel párosul, akkor ezeken egyre nehezebb felülkerekedni – az asszertív párválasztás hatásai minden generációnál csak gyűlnek és gyűlnek” – tette hozzá Hugh-Jones.
A tanulmányt az Intelligence szaklapban tették közzé.
Kapcsolódó cikk:
A stresszes partner felér egy hízókúrával?
A szelfik csak rontják az önbecsülést?
A párunk depressziója nálunk fájni fog?
B.A.
