2021. 08. 25. - 10:20
A globális járványok kockázata magasabb, mint hinnénk
A spanyolnátha 1918-as kitörése óta a koronavírus-járvány a leghalálosabb pandémia. Kutatók szerint azonban a globális járványok esélye nagyobb, mint azt korábban gondoltuk.
Kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány a legnagyobb horderejű és leginkább halálos pandémia az 1918-19 között dúló spanyolnátha óta. Ezek az események azonban cseppet sem olyan ritkák, mint gondolnánk – mutatott rá egy új tanulmány, melyet a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban közöltek a kutatók.
Az elmúlt 400 év új járványkitöréseit értékelték, s az adatok alapján a Covid-19-hez hasonló hatású járvány valószínűsége egy adott évben körülbelül 2 százalék.
Ez azt jelenti, hogy egy embernek, aki például 2000-ben született, a jelenig 38 százalékos esélye van arra, hogy egy nagyobb pandémiát megtapasztaljon. Olvasd el: A Delta-variáns nagyobb veszély a be nem oltottakra nézve
A kutatók szerint cseppet sem olyan ritka a járvány esélye, mint gondolnánk
Ez a valószínűség azonban csak növekszik, s ez rávilágít arra, hogy a világjárvány kockázatainak felfogásán változtatni kell és szükséges alkalmazkodni a felkészültségre vonatkozó elvárásokhoz.
A tanulmány igen fontos következtetése, hogy a nagy járványok, mint amilyen a koronavírus és a spanyolnátha, viszonylag valószínűek – mondta el William Pan, a tanulmány társszerzője, a Durham-i Duke Egyetem globális környezet- és egészségügyi docense.
A tanulmány elkészítéséhez Pan és munkatársai, az olaszországi Padovai Egyetemről érkezett Marco Marani vezetésével új statisztikai módszereket alkalmaztak a betegség kitörési mértékének és gyakoriságának mérésére - amelyek esetében nem volt azonnali orvosi beavatkozás.
Elemzésük kiterjedt a pestisre, a himlőre, a kolerára, a tífuszra és a különböző influenza-vírusokra, de jelentős eltéréseket találtak a pandémiák múltbeli előfordulási arányát tekintve is. Azonosítottak azonban mintákat, amelyek lehetővé tették számukra, hogy leírják a hasonló méretű események jövőbeni megtörténésének valószínűségét.
A modern történelem leghalálosabb járványa, a spanyol influenza esetében például - amely 1918 és 1920 között több mint 30 millió embert ölt meg a világon - hasonló nagyságrendű esemény bekövetkezésének esélye évente 0,3-1,9 százalék között mozgott - a 400 év tapasztalatai alapján.
Ezek a számok kicsinek tűnhetnek, ugyanakkor azt sugallják: statisztikailag valószínű, hogy ilyen extrém méretű járvány bekövetkezik az előttünk álló 400 évben - mondta a kutatók.
Az új vírusok, mint például a Covid-19, az elmúlt 50 év során egyre gyakoribb ütemben szabadultak el az emberi populációkban. Az új betegségek kitörésének valószínűsége a következő évtizedekben valószínűleg háromszorosára nő. Olvasd el: Koronavírus - Miért vannak nagyobb veszélyben az idősek és a cukorbetegek?
Vagyis, az új koronavírushoz hasonló léptékű járvány valószínű a következő 59 évben, s a kutatók szerint az elkövetkező esztendők mindegyikében ugyanakkora a járvány kitörésének veszélye. „Amikor bekövetkezik egy 100 éve nem látott árvíz, sajnos ma már tévesen hisszük, hogy egy újabbra 100 évet kell várni” – jegyezte meg Gabriel Katul, a tanulmány társszerzője.
Pan úgy véli, a járványok a népesség növekedése, az élelmiszerrendszerek megváltozása, a környezet romlása, valamint az emberek és a betegségeket hordozó állatok közötti gyakoribb érintkezés miatt egyre gyakoribbá válhatnak.
Kollégáival együtt abban bíznak: eredményeik rámutatnak arra, hogy fontos alaposabban megvizsgálni bizonyos tényezőket, amelyek a pusztító járványokat valószínűbbé teszik – ahogyan azt is, hogyan lehet ellensúlyozni ezeket.
„Eredményeink rámutatnak a betegségek kitörésére adott korai reagálás fontosságára, valamint a járvány-felügyeleti kapacitás helyi és globális szinten történő kiépítésére” – mondta William Pan.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet: ki kell dolgozni egy kutatási „menetrendet”, annak megértésére, miért válnak egyre gyakoribbá a nagy pandémia-kitörések.
L.A.
