Megváltoztatta kereskedelmi felhasználási feltételeit a Meta, miután szakértők arra figyelmeztettek: a vállalat új szabályzata lehetővé tehette, hogy a weboldalak tartalmát mesterségesintelligencia-modellek tanítására használják.
Komoly kérdéseket vetett fel a Meta új kereskedelmi felhasználási feltételeinek egyik rendelkezése, amely a vállalat számára széles körű lehetőséget biztosíthatott volna a weboldalakon található tartalmak felhasználására.
A TechCrunch október 17-i beszámolója szerint a vállalat korábban úgy módosította a feltételeit, hogy azok alapján a Meta üzleti fiókjaihoz kapcsolódó weboldalak, domainek és internetes címek tartalmát a szolgáltatásai működtetésére, fejlesztésére, kutatására, valamint mesterségesintelligencia-modelljeinek tanítására is felhasználhatta volna.
A megfogalmazás azért váltott ki aggodalmat, mert úgy tűnhetett, hogy a Meta akár a kiadók és más vállalkozások weboldalairól is gyűjthet tartalmakat MI-rendszerei fejlesztéséhez.
A rendelkezés értelmezése körül kialakult vita után a vállalat eltávolította a kifogásolt szövegrészt a kereskedelmi feltételeiből.
A változásról a The Verge számolt be, értesüléseit a TechCrunch is ismertette.
A kiadók tartalmai is érintettek lehettek volna
A vitatott szabály különösen a hírportálok, a tartalomgyártók és az online vállalkozások számára volt jelentős. Ezek a szereplők ugyanis saját weboldalaikon tesznek közzé olyan cikkeket, képeket, elemzéseket és egyéb anyagokat, amelyek értékes adatforrást jelenthetnek a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok számára.
A kérdés az volt, hogy a Meta üzleti felhasználási feltételei milyen jogalapot teremthettek volna a tartalmak begyűjtésére, illetve azok MI-fejlesztési célú felhasználására.
A Nieman Lab megszólaltatott jogi szakértőket, akik szerint a rendelkezés szokatlanul széles körű felhatalmazásként volt értelmezhető.
Olvasd el: Rejtett illegális linkek felismerésére vet be új mesterséges intelligenciát a Meta
Felmerült az a lehetőség is, hogy a vállalat a Meta üzleti fiókjaihoz kapcsolódó külső weboldalakról is gyűjthetne adatokat, s ezeket felhasználhatná a saját mesterségesintelligencia-modelljeinek tanításához.
Ez azért lényeges, mert a weboldalakon közzétett tartalmak felhasználása körül világszerte egyre élesebb a vita.
A kiadók és más tartalomelőállítók azt szeretnék, ha egyértelmű szabályok vonatkoznának arra, miként használhatják fel a technológiai vállalatok az általuk előállított szellemi termékeket az MI-rendszerek fejlesztéséhez.
A vita nem kizárólag a Metát érinti. Több mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak is jogi kérdésekkel kell szembenéznie amiatt, milyen adatokat használt fel modelljei betanításakor és rendelkezett-e ehhez megfelelő engedélyekkel.
A Meta szerint nem változott az adatgyűjtés gyakorlata
A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vitatott megfogalmazás nem jelentett változást a webes feltérképezési gyakorlatában.
„Meghallottuk az észrevételeket, és szeretnénk egyértelművé tenni: az általunk összevont feltérképezési feltételek kizárólag a hirdetési és üzleti termékeinkre vonatkoztak, és ezt a feltételekben is pontosítottuk. Ez nem változtat azon, ahogyan a Meta a webes feltérképező robotokat használja” – mondta el nyilatkozatában a Meta szóvivője.
Eszerint tehát a vállalat nem új adatgyűjtési jogosultságokat kívánt bevezetni, hanem a meglévő feltételeket fogalmazta át. A kifogásolt rendelkezés eltávolításával a Meta egyértelműbbé tette, mire vonatkoznak a kereskedelmi szabályai.
A vállalat azt is jelezte, hogy a weboldalak tulajdonosai továbbra is használhatják a robots.txt fájlt annak jelzésére, milyen hozzáférést engedélyeznek a webes feltérképező robotoknak.
Ez a fájl egy olyan technikai szabályozási eszköz, amelyen keresztül a weboldalak üzemeltetői jelezhetik az automatizált rendszereknek, mely oldalakat vagy tartalmakat szeretnének kizárni a feltérképezésből.
Fontos ugyanakkor, hogy a robots.txt önmagában nem jelent minden körülmények között kikényszeríthető technikai vagy jogi védelmet.
Továbbra is kérdés, hogyan használják fel az online tartalmakat
A Meta lépése jól mutatja, milyen érzékeny kérdéssé vált az interneten elérhető információk felhasználása a generatív mesterséges intelligencia fejlődésével.
Az MI-modellek tanításához nagy mennyiségű szövegre, képre és más adatra lehet szükség. Ezek segítségével a rendszerek összefüggéseket tanulnak meg és képessé válnak új tartalmak előállítására.
A folyamat azonban komoly kérdéseket vet fel a szerzői jogok, a tartalomtulajdonosok érdekei és az adatgyűjtés átláthatósága szempontjából.
A Meta korábban egy, nagy figyelmet kiváltott szerzői jogi perben győzelmet aratott, ugyanakkor a vállalattal és más MI-fejlesztőkkel szemben további jogviták is folyamatban vannak.
A mostani esetben nem bizonyosodott be, hogy a Meta a vitatott rendelkezés alapján ténylegesen új weboldalakat kezdett volna begyűjteni MI-modelljei tanításához. A vállalat állítása szerint a módosítás nem változtatott a webes feltérképezés gyakorlatán, a kifogásolt szövegrész eltávolítása pedig a szabályok pontosítását szolgálta.
Az ügy mindenesetre ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia fejlesztése során nemcsak a technológiai lehetőségek, hanem az online tartalmak felhasználásának jogi és etikai határai is egyre fontosabbá válnak.
Forrás: TechCrunch
B.A.
