Az Egyesült Államok egészségügyi kutatási ügynöksége akár 62,7 millió dollárt fordít olyan klinikai mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésére, amelyek éjjel-nappal segíthetik a szívelégtelenségben élő betegeket. A program célja nem egyszerű egészségügyi chatbot létrehozása, hanem FDA-engedélyezésre alkalmas, részben önállóan működő digitális klinikai csapattag fejlesztése.
Az Advanced Research Projects Agency for Health, vagyis az ARPA-H szeptember 9-én jelentette be az ADVOCATE program első kiválasztott fejlesztőcsapatait. A négyéves kezdeményezés teljes finanszírozása akár 62,7 millió dollár lehet, amelyből az első évre legfeljebb 33,7 millió dollárt különítettek el. A fejlesztésben többek között az Atman Health, a Tempus AI, az UpDoc, a Stanford Egyetem, a Duke Egyetem és a Kaiser Permanente szakemberei vesznek részt.
A beteggel közvetlenül kapcsolatot tartó mesterséges intelligencia rendszerek elsőként a szívelégtelenség kezelésére összpontosítanak. Az ARPA-H terve szerint képesek lehetnek folyamatosan követni a beteg állapotát, tüneteket értékelni, egészségügyi adatokat elemezni és szükség esetén jelezni az emberi ellátócsapatnak. A program hosszabb távú céljai között olyan klinikai feladatok támogatása is szerepel, mint a gyógyszerelés módosítása, laborvizsgálatok kezdeményezése vagy annak felismerése, hogy mikor van szükség közvetlen orvosi beavatkozásra.
A projekt egyik legérdekesebb eleme, hogy a beteggel dolgozó ügynökök mellé külön felügyelő mesterséges intelligencia rendszert is építenek. A Stanford Egyetem csapata olyan biztonsági rétegen dolgozik, amely folyamatosan figyelheti a klinikai ügynökök döntéseit, kiszűrheti a veszélyes ajánlásokat és felismerheti a megszokott működéstől eltérő viselkedést. Az ARPA-H emellett a Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory szakembereit független értékelőként vonta be a technikai teljesítmény és a klinikai eredmények vizsgálatába.
Olvasd el: Az öregedés jeleit is csökkentheti egy generatív mesterséges intelligenciával tervezett gyógyszer?
Eljuthat-e az egészségügyi mesterséges intelligencia arra a szintre, hogy már ne csak információt adjon a betegnek, hanem szabályozott keretek között a kezelés egyes lépéseiben is önálló szerepet kapjon?
Az amerikai program mögött jelentős ellátási probléma áll. Az ARPA-H szerint évente több mint 200 ezer amerikai hal meg olyan szív- és érrendszeri betegségek következményeiben, amelyek megfelelő kezeléssel megelőzhetők lennének, miközben az Egyesült Államok megyéinek közel felében nincs egyetlen kardiológus sem. A STAT szerint mintegy 6,7 millió amerikai él szívelégtelenséggel. Az elképzelés szerint egy folyamatosan elérhető digitális rendszer főként ott javíthatná az ellátást, ahol a betegek csak ritkán jutnak szakorvoshoz.
A programot ezért már a fejlesztés alatt szorosan össze akarják kapcsolni az amerikai gyógyszer- és egészségügyi eszközfelügyelettel. Az ARPA-H szerint a betegoldali rendszereket fejlesztő csapatoknak a szerződés megkötésétől számított 24 hónapon belül egy új típusú FDA-engedélyezési csomagot kell benyújtaniuk. A valós környezetben történő értékelés is nagyszabású lehet: a Kaiser Permanente terve 21 egészségügyi központot és több mint 260 klinikát érinthet, míg a Duke több egészségügyi rendszerre és vidéki ellátóhelyekre kiterjedő validációban vesz részt.
Mindez azonban egyelőre fejlesztési program, és nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban már engedélyezett autonóm mesterséges intelligencia kardiológus működik. A mostani jelentőség abban áll, hogy egy állami egészségügyi kutatási program már kifejezetten olyan mesterséges intelligencia rendszer FDA-engedélyezésére készül, amely bizonyos klinikai feladatokban önálló cselekvésre is képes lehet. Ha a biztonsági, klinikai és szabályozási vizsgálatok sikerrel járnak, az ADVOCATE nemcsak a szívelégtelenség kezelését alakíthatja át, hanem precedenst teremthet más krónikus betegségek folyamatos, mesterséges intelligenciával támogatott ellátásához is.
Olvasd el ezt is: Saját virtuális számítógépet kapott a Meta új generatív mesterséges intelligenciája
Források: ARPA-H, STAT, Kaiser Permanente
CS.SZ.
