Alig 1,3 grammos repülő robotot fejlesztettek az MIT kutatói

Mindössze 1,29 gramm tömegű, saját érzékelőkkel és számítási elektronikával felszerelt repülő mikrorobotot fejlesztettek a Massachusetts Institute of Technology kutatói. A rovarok mozgását utánzó szerkezet külső mozgáskövető kamerarendszer nélkül is képes irányított repülésre, és egy bemutató során pontosan leszállt egy napraforgóra. A fejlesztés fontos lépés lehet a későbbi önálló mezőgazdasági és környezetfigyelő robotok megalkotásában.

Az MIT november 18-án mutatta be legújabb repülő mikrorobotját, amelynek működéséről a Science Robotics tudományos folyóiratban számoltak be. A rovarméretű robotok egyik legnagyobb technikai kihívása, hogy rendkívül kis méretük miatt alig képesek saját elektronikát, érzékelőket és energiaforrást szállítani. A korábbi kísérleti rendszerek ezért gyakran laboratóriumi kamerahálózatokra támaszkodtak a pontos helyzetmeghatározáshoz. Az új fejlesztés egyik legfontosabb eredménye, hogy a robot saját fedélzeti érzékelőivel és számítási egységével is képes repülési állapotának becslésére, így nincs szüksége a teljes mozgását kívülről követő laboratóriumi rendszerre.

A robot szárnyait az MIT korábbi fejlesztéseihez hasonlóan mesterséges izmokra emlékeztető, puha működtetőelemek mozgatják. A kutatók ezek továbbfejlesztésével növelték a szerkezet emelőképességét, így elegendő kapacitás maradt a saját érzékelők felszerelésére is. A repülő robot emelőerő és tömeg közötti aránya elérte az 1,9-et, ami a fejlesztők szerint lehetővé tette a további elektronika szállítását. A teljes fedélzeti érzékelő- és számítási csomag mindössze 244 milligrammot nyom. Ez különösen jelentős eredmény egy olyan szerkezetnél, amelynek teljes tömege alig haladja meg egy grammot.

A mikrorobot három különböző érzékelőt használ a repüléshez szükséges információk összegyűjtésére. Egy inerciális mérőegység a robot dőlését és térbeli helyzetét becsüli, egy optikai áramlásérzékelő az oldalirányú mozgás és elmozdulás meghatározását segíti, míg egy időalapú távolságmérő a repülési magasságot figyeli. A fedélzeti számítási egység ezekből az adatokból állítja elő a repülés irányításához szükséges becsléseket. A kutatók a rendszert lebegési és útvonalkövetési feladatokban vizsgálták, majd olyan környezetben is tesztelték, ahol már nem állt rendelkezésre a hagyományos laboratóriumi mozgáskövetés. A robot egy bemutató során pontosan leszállt egy napraforgóra.

Olvasd el: Már a ki nem mondott szándékot is felismerheti a mesterséges intelligencia

Milyen új lehetőségeket teremthet a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben, ha a jövő robotjai már rovarméretű testtel is képesek érzékelni a környezetüket és önállóan irányítani mozgásukat?

A fejlesztés hosszabb távon több olyan területen is alkalmazható lehet, ahol a nagyobb drónok használata nehézkes vagy költséges. Az MIT kutatói többek között a precíziós mezőgazdaságot és az ipari környezetfigyelést emelik ki lehetséges célterületként. Egy apró robot elméletileg a növények közötti szűk területeken is mozoghatna, közelről vizsgálhatna leveleket vagy virágokat, és olyan helyekre is eljuthatna, amelyekhez a hagyományos repülő eszközök nehezen férnek hozzá. A jelenlegi fejlesztés egyelőre nem végez ilyen összetett feladatokat, de a saját érzékelés és a helyi számítási képesség fontos technikai alapot jelenthet a későbbi alkalmazásokhoz.

A robot ugyanakkor még nem tekinthető teljesen önálló, vezeték nélkül működő repülő eszköznek. A bemutatott szerkezet a meghajtásához szükséges elektromos energiát továbbra is külső forrásból, vezetéken keresztül kapja. A kutatók következő céljai között ezért a fedélzeti akkumulátor és a megfelelő energiaellátó elektronika beépítése szerepel. Emellett kamerát is szeretnének felszerelni a robotra, hogy később tárgyakat ismerhessen fel és akadályokat kerülhessen el. A mostani kísérlet így a fedélzeti érzékelés és repülésirányítás sikeres bemutatása, nem pedig teljesen autonóm, kereskedelmi felhasználásra kész drónrendszer.

Az MIT fejlesztése fontos mérföldkő lehet a miniatűr robotika fejlődésében. A robotok méretének csökkentése ugyanis nem egyszerűen kisebb alkatrészek készítését jelenti: a mozgás, az érzékelés, a számítás és az energiaellátás közötti rendkívül szűk egyensúlyt is meg kell teremteni. A mostani eredmény azt mutatja, hogy egy alig grammos repülő szerkezet már saját fedélzeti elektronikával is képes szabályozott mozgást végezni. Ha a következő években az energiaellátást, a kamerás környezetérzékelést és az intelligens navigációt is sikerül ilyen kis méretben megoldani, a rovarméretű robotok új feladatokat kaphatnak a mezőgazdaságban, a kutatásban és az ipari ellenőrzésben.

Olvasd el ezt is: 15 perc alatt digitalizálhat egy 100 négyzetméteres teret a Hesai új Kosmo rendszere

Források: Massachusetts Institute of Technology, MIT News, Science Robotics, Tech Xplore

CS.SZ.

MI - KKV

FastFrames néven új, valós idejű videógenerálásra fejlesztett mesterséges intelligencia modellcsaládot mutattak be az Apple és a Cornell Egyetem kutatói. A kisebb változat …

Száz különböző algoritmust hasonlítottak össze hatvan kémiai és anyagtudományi előrejelzési feladaton a Princeton Egyetem kutatói. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent eredmények …

InMobi Accelerate néven új, mesterséges intelligenciára épülő hirdetéskezelő platformot indított az InMobi, amely hét különböző MI-ügynökkel támogatja a vállalkozások marketingtevékenységét. A rendszer …

Suno Visuals néven új kép- és videógeneráló szolgáltatást mutatott be a népszerű mesterségesintelligencia-alapú zeneplatform. A generatív mesterséges intelligencia mostantól nemcsak dalokat készíthet, …

Mindössze 1,29 gramm tömegű, saját érzékelőkkel és számítási elektronikával felszerelt repülő mikrorobotot fejlesztettek a Massachusetts Institute of Technology kutatói. A rovarok mozgását …