Mérhetően javította a HPV-oltással kapcsolatos tudást egy mesterséges intelligencia chatbot egy új, randomizált klinikai vizsgálatban. A szeptember 21-én megjelent kutatás ugyanakkor fontos korlátot is talált: két hét elteltével az oltási döntésben nem volt szignifikáns különbség a chatbotot és a hagyományos tájéztatót használó csoport között.
A japán kutatásba 848 olyan női gondozót vontak be, akinek 12–18 éves, HPV ellen még nem oltott lánya volt. A résztvevőket véletlenszerűen két, egyenként 424 fős csoportba osztották: az egyik egy mesterséges intelligencia alapú beszélgetős rendszert, a másik a japán egészségügyi minisztérium hagyományos tájékoztató anyagát használta. Hét, nem Japánban élő résztvevő kizárása után 841 fő maradt az elemzés kiinduló populációjában.
A kutatók hét tényszerű kérdésből álló, 0–7 pontos skálán mérték a HPV-oltással kapcsolatos tudást. A közvetlenül a beavatkozás után értékelhető 704 résztvevőnél a chatbotcsoport korrigált eredménye 0,30 ponttal volt magasabb a tájékoztatót olvasó csoporténál. Két héttel később 477 résztvevőnél ismét 0,30 pontos korrigált különbséget mértek, és mindkét eredmény statisztikailag szignifikáns volt.
A legfontosabb eredmény azonban az, amit a chatbot nem ért el. A két héttel későbbi oltási döntést 513 résztvevőnél tudták értékelni: a chatbotcsoportban 253 emberből 102, a hagyományos tájékoztató csoportban 260-ból 103 jelezte az oltási döntésnek megfelelő pozitív választ. A statisztikai elemzés alapján a csoportok között nem volt szignifikáns különbség. Vagyis a jobb tájékozottság ebben a rövid vizsgálatban nem fordult át mérhetően eltérő oltási döntésbe.
Olvasd el: Virtuális biotechnológiai céget építettek 37 ezer mesterséges intelligencia ügynökből
Lehet, hogy az egészségügyi mesterséges intelligencia egyik legfontosabb szerepe nem az lesz, hogy döntést hozzon helyettünk, hanem hogy segítsen jobban megérteni azt, amiről döntenünk kell?
A téma közegészségügyi jelentősége nagy, mert a tartósan fennmaradó magas kockázatú HPV-fertőzés a méhnyakrák egyik alapvető kiváltó tényezője, a HPV elleni oltással pedig több kapcsolódó daganattípus kockázata csökkenthető. Egy személyre szabott kérdésekre reagáló chatbot ezért olyan információs hiányokat is kezelhet, amelyeket egy statikus tájékoztató kevésbé rugalmasan fed le. A kutatók azonban kifejezetten kiegészítő eszközként kezelik a rendszert.
A vizsgálat korlátai lényegesek. Kizárólag Japánban élő női gondozókra és oltatlan, 12–18 éves lányokra koncentrált, a követés mindössze két hétig tartott, és a későbbi értékelésnél jelentős volt a lemorzsolódás: a 841 Japánban élő randomizált résztvevőből 477-nél állt rendelkezésre a kéthetes tudásmérés. A kutatás ráadásul nem a tényleges későbbi oltottsági arányt, hanem a gondozók önbevallásos döntését vizsgálta.
Az eredmény éppen ezért attól érdekes, hogy egyszerre mutat lehetőséget és határt. A mesterséges intelligencia képes lehet nagy léptékben, párbeszédes formában javítani az egészségügyi ismereteket, de a pontos információ önmagában nem feltétlenül elég egy összetett egészségügyi döntés megváltoztatásához. A bizalom, az orvos ajánlása, a családi környezet és az egészségügyi rendszer továbbra is olyan tényezők maradhatnak, amelyeket egy chatbot nem tud egyszerűen kiváltani.
Olvasd el ezt is: Az öregedés jeleit is csökkentheti egy generatív mesterséges intelligenciával tervezett gyógyszer?
Források: JAMA Network Open, World Health Organization, ClinicalTrials.gov
CS.SZ.
